English


A Raoul Wallenberg díj 2017 díjazottjai

Dr. Beer Miklós római katolikus püspök

Dr. Beer Miklóst hosszú egyházi pályafutás után II. János Pál pápa 2003-ban nevezte ki a váci egyházmegye megyés püspökévé. A 73 éves egyházi vezetőt az elesettek érdekében végzett missziói szolgálata, elkötelezettsége, egyházújító tevékenysége és teljes életműve teszi érdemessé a díjra. Beer Miklós 2014-ben körlevelet adott ki, amelyben hangsúlyozza az egyház felelősségét a cigány emberek sorsának javításában. „A cigányság nem maga kereste a nyomorúságát, de saját erejéből nem is tud abból kiemelkedni” - írta a körlevélben a püspök. Dr. Beer Miklós nem csak szavakban, de tettekben is sorsközösséget vállal az elesettekkel. Számos segítő program kezdeményezője, legutóbb a „Karolj fel egy családot” program felhívása fűződik nevéhez.

Békési Róbert tervezőművész

Békési Róbert tervezőművészként és grafikusként dolgozik, a Derkovits Alkotóközösség tagja. A díjat azonban menekülteket segítő tevékenységéért kapja. 2015-ben kiment a Déli Pályaudvarra, először vízzel és szendvicsekkel segített a menekülteknek, később a Keletinél, Röszkén, Nickelsdorfban és még számtalan más helyen szállított élelmet és innivalót saját teherautóján a migránsoknak. Önkéntesként együttműködött a Migration Aid segélyszervezettel, az Evangéliumi Testvérközösséggel, az Oltalom Alapítvánnyal is. A most 75 éves művész – aki gyerekként megjárta a strasshofi lágert, - angol, német, szerb és horvát nyelvismerete segítségével értőn figyeli és segíti a menekülő embereket. 2016 decemberében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága menekülteket segítő munkája elismeréseként Magyarországról Békesi Róbertet hívta meg, hogy migránsokat segítő tevékenységről számoljon be egy nemzetközi konferencián.

Gavallérné Kancsal Ágnes, a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója

„Egy iskolában, amelynek névadója ember tudott maradni a II. világháború borzalmai közt, elengedhetetlen foglalkozni a vészkorszakkal” - véli Gavallérné Kancsal Ágnes iskolaigazgató. Gavallérné hetedik éve segíti a Rauol Wallenberg Egyesület „Régen volt? Hol is volt?” című vetélkedő-sorozatát. A vetélkedő ma már nemcsak a magyarországi, de a határon túli középiskolás diákokkal is megismerteti a zsidó-magyar együttélést, az embermentés, a II. világháború és a holokauszt történetét. Az iskolaigazgató nélkül egyszerűen nem működne a vetélkedő: ő szervezi az ország középiskoláiból érkező jelentkezőket, részt vesz – kollégáival együtt – a vetélkedő minden évben megújuló feladatsorának kigondolásában és kidolgozásában, a budapesti döntő szervezésében.

Hofher József jezsuita szerzetes

Hofher József 1992-ben lépett be a jezsuita rendbe. Szociális munkáját a hajléktalanok közt 1997-ben kezdte el, korábban Berlinben és Münchenben is szerzett ebben a munkában tapasztalatot. Cigánymissziót először a Miskolc-Sajó menti térségben, majd Kispesten, azután Csobánkán végzett. 2005 óta a Jezsuita Párbeszéd Házában cigány-pasztorációs műhelyt vezet.
Hofher József azt vallja, hiteltelenné válik az egyház, ha nem lesz a szegények egyházává is. Elkötelezett a leszakadó rétegek felemelése ügyében. Így ír erről az Új Emberben: „ … egy békére és fejlődésre vágyó ország polgárainak közösségként kell tekinteniük magukra, legyenek feketék vagy fehérek, roma vagy többségi magyarok”. A 63 éves szerzetes az elesettekért végzett missziói szolgálatával és teljes életművével érdemelte ki a díjat.

Járóka Lívia, a Tehetségmentő Egyesület alapítója és vezetője

Járóka Lívia szociál-antropológus, PhD fokozatot is szerzett e területen a University College of London antropológia tanszékén. Kutatásait a cigány tanulók körében végezte, egészen fiatalon aktívan részt vett hazai és nemzetközi szervezetek munkájában, segítette a rászorulókat. 2004-ben a Fidesz listáján szerzett mandátumot az európai parlamenti választáson, így ő lett az első cigány származású nő az Európai Parlamentben. 2006-ban mint európai parlamenti képviselő megkapta Az év képviselője díjat az igazságosság és alapvető jogok kategóriában. 2014-ben felhagyott politikai pályafutásával és visszatért az európai szegénytelepek kutatásához. 2014-ben megalapította a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesületet, amely a családok minden tagjának bevonásával próbál segíteni a szegénységgel küzdő gyerekeken. Az egyesület Farkas János programja hivatásos és amatőr sport akadémiai rendszer kialakításával igyekszik az integrációt elősegíteni. Járóka Lívia támogatja az erős közösségi kapcsolatokat a romák körében, embertelen körülmények közt élőknek gyűjt élelmiszert, használt ruhát, cipőt.

Tan Kereke Egyesület (Szlovákia)

A Tan Kereke Egyesület Szlovákiában, Moldava Nad Bodvou (Szepsi) romatelepén működik. Ahol tagjai élnek és dolgoznak, oda még a postás sem viszi ki a levelet, mert „veszélyes hely”. Az egyesület szervezése három évvel ezelőtt, egy véres razzia után vetődött fel, amelyről így nyilatkozott a Sme szlovák napilapnak az egyesület vezetője, Milan Hudák: „Rugdostak, vertek. A történteket legjobban a gyerekek sínylették meg. Amikor rendőrautót látnak, elszaladnak. Máskor botokat fognak és kommandóst játszanak. A Tan Kereke az indiai dr. Ámbédkar példáját követve a jogvédelem, a tanulás, a művészet, a sport eszközeivel mutat kiutat. A szlovák társadalom fölfigyelt rájuk: az ombudsman asszony, a pozsonyi Equity és a kassai ETP, a Roma Spirit televíziós műsor, a Szlovák Nemzeti Színház, a helyi önkormányzat példaként állította őket az elmúlt években a társadalom elé.






Támogatók
















Copyright © 2010 Wallenberg Egyesület

Honlapkészítés