Támogatásukban bízva

Kedves Barátaink!

Azok számára akiknek május 20 az adóbellás határideje, megadjuk itt adószámunkat: 19008192-1-41.
Ettől függetlenül is szívesn vesszük támogatásukat, amit a 11705008-20131605 OTP számlára küldhetnek. Erre igen nagy szükségünk van, mivel a Wallenberg-év rendezvényeinek sikeres
lebonyolítása csak így biztosítható.
(A http://www.wallenbergegyesulet.hu/ honlapunkon bővebben
olvashatnak tevékenységünkről.) Két programra hívjuk fel külön is a figyelmet. Az egyik a Wallenberg-kiállítás országos körútja, amihez semmilyen támogatás nem áll rendelkezésünkre, pedig
havonta kell eleget tennünk a meghívásoknak, főként egyetemekre és iskolákba. Nemrégen ért véget a középiskolások számára szervezett országos vetélkedő,amelynek témája a Holokauszt, az embermentés és a zsidó-magyar együttélés. Ezt pályázati forrásból finanszíroztuk. Nem szükséges hangsúlyoznunk, hogy amikor a Jobbik térnyerése a fiatalok körében egyre nagyobb mértékű, akkor milyen jelentősége van az ifjúság körében végzett felvilágosításnak.
Megértő támogatásukban bízva, üdvözlettel

a Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége

Embermentőkről szóló kiállítás nyílt a Bélyegmúzeumban

Május 10-én a magyar és a svéd posta is Wallenberg emlékbélyeget bocsátott ki. A Bélyegmúzeumban Embermentők címmel nyitottak meg kiállítást Wallenberg születésének századik évfordulója alkalmából. A megnyitón Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, zsidó embertársaink áldozata és az őket mentő Wallenberg áldozata a magyar identitás része lett.

Különleges hely a budapesti Hársfa utcában található Bélyegmúzeum. Az 1930-ban alapított múzeumban a világ minden országából őriznek kihúzható és falba süllyeszthető fiókokban bélyegeket, ma összesen 13 millió darabot. Május 10-én ezen a helyen bocsátották ki a Száz éve született Raoul Wallenberg bélyeget, és megnyitották az Embermentők címet viselő kiállítást. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára - egyébként gyerekkora óta lelkes bélyeggyűjtő - megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, bár Raoul Wallenberg svéd volt, mégis annyira beépült Magyarországon a köztudatba, hogy a magyar identitás része lett. "Zsidó embertársaink áldozata a vészkorszak idején, és Wallenberg értük hozott áldozata teszi ki együttesen ezt az identitást," - mondta. Hozzátette: a történelem abszurditása, hogy a nácik áldozatait mentő ember egy másik elnyomó rendszer, a kommunizmus áldozata lett.
Geszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója elmondta: 1992-ben a Magyar Posta már kibocsátott Wallenberg bélyeget. A 2012-es bélyeg különlegessége, hogy rajta Varga Imre szobrászművész Wallenberget ábrázoló alkotása látható, valamint a Schutzpass - a védlevél - is. A szép bélyeget Benedek Imre bélyegtervező grafikus tervezte, s az Állami Nyomda nyomtatta. A vezérigazgató kijelentette, Wallenberg fontos helyet foglal el a bélyegen látható híres emberek sorában. Röviden említést tett anyai nagyanyjáról és édesapjáról - ők ketten is igazak a 713 magyar Világ Igazai közt. Karin Olofsdotter svéd nagykövet megtiszteltetésnek nevezte, hogy ugyanazon a napon jelenhetett meg a magyar és a svéd emlékbélyeg. Érdekességként megjegyezte, hogy a két bélyeg még névértékben is hasonló - a magyar 340 forintos, míg a svéd 12 koronás, ez körülbelül 400 forintot jelent. "Bízom abban, hogy az e-mailek korában is sok helyre eljut majd olyan levél, melyre Wallenberg bélyeget ragasztanak, s így még többen ismerik meg őt" - mondta a nagykövet asszony.
Ezután Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója mutatta be az Embermentők címet viselő kiállítást. A kiállításon a fő helyet érthető módon Raoul Wallenberg kapta. Érdekesség, hogy Wallenbergről idáig öt országban adtak ki bélyeget: 1983-ban Izraelben, 1987-ben Svédországban, 1992-ben hazánkban, 1997-ben az USA-ban és 1998-ban Argentínában. A kiállítás következő részében a holokauszt idején tevékenykedő más embermentőket ábrázoló bélyegek láthatók. Carl Lutz, Oskar Schindler, Ángel Sans Briz, Giorgio Perlasca, Salkaházi Sára, gróf Esterházy János neve nem ismeretlen a vészkorszak embermentőit ismerők közt. Talán kevésbé ismert a világhírű fizikus, Bay Zoltán neve ebben a vonatkozásban. A zsidóüldözés idején, 1944 nyarán Bay Zoltán a Tungsram gyár műszaki igazgatója volt, és tizenhárom, már az Auschwitzba induló vonathoz terelt zsidó mérnököt mentett meg úgy, hogy munkájuk nélkül lehetetlen a Tungsramban leállt termelés újraindítása. Bay Zoltánról 1996-ban adott ki bélyeget a Magyar Posta.
A kiállítás harmadik része olyan orvosok, tudósok vagy veszélyhelyzetet elhárító, katasztrófában embereket mentő nagyságoknak állít - bélyegben - emléket, mint Kalkuttai Teréz anya, Albert Schweitzer, vagy Semmelweis Ignác.
A tervek szerint az Embermentők című kiállítás ősztől bemutatkozik a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnáziumban is, így a diákok is megtekinthetik.
Török Katalin

Sikeres döntő a Wallenberg középiskolában

Április 19-én egésznapos rendezvény keretében sikeresen lezajlott az idei év "Régen volt? Hol is volt?" címet viselő vetélkedő döntője a Raoul Wallenberg Humán Szakképző iskola és Gimnáziumban. A csapatok rendkívül színvonalas teljesítményt nyújtottak, így a zsürinek nem volt könnyű dolga a rangsor felállításakor. A nyertes a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium és a Bornemissza Gimnázium diákjaiból álló csapat lett.

A Wallenberg Humán Szakképző Iskolában április 19-én reggel minden készen áll. Az ebédlőben a döntőbe jutott csapatok ülik körül az asztalokat, várják a megnyitót. A rendezvényt először a Külügyminisztérium kabinetfőnöke, Breuer Klára köszönti. Beszédében hangsúlyozza, mindig először az áldozatokra kell emlékeznünk, de az embermentők tevékenységét sem felejthetjük el. Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke arról beszél, azok a diákok is nyertesei a vetélkedőnek, akik nem az első helyen végeznek, hiszen gyarapodik tudásuk a vészkorszakról, s a holokauszt-túlélőkkel készített interjúk lelki fejlődésükhöz is hozzájárulnak. Reményét fejezte ki, hogy aki részt vett ezen a versenyen, az legközelebb fel tud majd lépni a tudatlanságból származó előítéletek ellen.
Ezután a döntőbe jutott tíz csapat elindult, hogy a sétányi közelben lévő Holokauszt Emlékközpontban megnézze az állandó kiállítást. A diákok megebédeltek, s kora délután megkezdődött a vetélkedő.
Az iskola tantermeit rendezték be állomásoknak, s az "állomásfőnökök" a Wallenberg középiskola tanárai, illetve az egyesület tagjai, valamint az Élet menete alapítvány egyik önkéntese volt. A "Stúdió" elnevezésű állomáson a diákok voltak az interjúalanyok, bele kellett élniük magukat abba, hogy 1944-et írunk és ők az üldözöttek közé tartoznak. Hogyan szereztek tudomást a lakóhelyeteken a zsidóüldözésről? Tapasztaltatok-e emberi segítséget? Hogyan sikerült túlélni a borzalmakat? S a kérdésekre a diákok - sokan komoly beleélő képességről tanúbizonyságot téve - mesélnek. "Nem mehettünk az utcára. Nem ülhettünk be a cukrászdába egy fagylaltra. Voltak páran, akik zsidókat bújtattak, de ők a saját életüket is kockáztatták" - hangzanak a válaszok.
Egy másik teremben a kivetítőn Raoul Wallenberg emlékműve, az, amelyik a róla elnevezett utca és a Pozsonyi út sarkán lévő ház falán található. Itt az volt a feladat, hogy a csapat egyik tagja röviden foglalja össze, miért illeti Wallenberget elismerés, mintha olyan embereknek magyarázna, akik soha nem hallottak semmit a svéd embermentőről. Valóban nehéz volt a zsüri és az állomásfőnökök dolga: jobbnál jobb teljesítmények következtek.
A hat állomás után következett a prezentáció. Itt a csapatoknak röviden kellett bemutatniuk az írásbeli feladatot - többnyire interjút egy holokauszt-túlélővel, illetve lakóhelyük zsidó emlékeinek ismertetését. A zsüri itt érezhette legjobban, milyen kiemelkedő teljesítmények születtek. Haragszik-e valakire? - ezt a kérdést tette fel Ibolya néninek, aki hazajött a koncentrációs táborból, az Uzonigimi nevű csapat. "Gyűlölet nincs bennem, de Sabbath gyertyát nagyon sok évig nem tudtam gyújtani" - válaszolta Ibolya néni.
A Shalom Budapest csapat azt próbálta felméréseivel - amelyek persze nem reprezentatívak - kutatni, mennyire ismert Raoul Wallenberg személye. Több helyszínen végzett felmérésük nyomán általában százból harmincegyen tudják, ki volt Wallenberg, de a diákok részt vettek és kérdezősködtek az Élet menetében is. Itt persze jobb eredmény született: százból nyolcvanheten ismerték Wallenberget. A gimnazisták megkérték egy Londonban élő barátjukat, tegye fel ugyanezt a kérdést a brit fővárosban különböző embereknek. Ötvenhárom megkérdezett közül csupán egyetlenegy hallott a svéd embermentőről, egy arab férfi.
A legmegrázóbb előadást azonban a Farkasfalka (a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumból) mutatta be. Dramatizálták Magda néni, a meginterjúvolt túlélő élményeit. Két diák szürke ruhában (mint utóbb kiderült, a börtönből szerezték a jelmezt), sárga csillaggal adta elő a történetet, zenei aláfestéssel. "1938-ig nem is tudtam, hogy zsidó vagyok. Akkor március 15-én a tanító néni azt mondta, hogy a Magda üljön le, ő nem énekelheti a többiekkel a Himnuszt, mert ő zsidó" - így a túlélő. 1945. május 4-én pedig: "Azt mondják, szabad vagyok. Örülnöm kéne, de nem tudok. Fásult vagyok". A zsüri egyik-másik tagja megkönnyezte az előadott történeteket.
Ezzel lezárult a verseny. Kereszty Gabriella, a Külügyminisztérium tanácsosa megható élménynek nevezte a vetélkedőt, és leszögezte: a vészkorszakkal valamennyiünknek felelősségteljesen szembe kell néznünk. Ezután Karin Olofsdotter svéd nagykövet szólt a diákokhoz. Fantasztikusnak nevezte a vetélkedőt és a fiatalok teljesítményét, majd hozzátette: a felkészülés során szerzett tudást mindjárt akkor hasznosíthatják a diákok az iskolában, ha egy társukat igazságtalanul gúnyolják, bántják másságáért.
Ezután következett az eredményhirdetés. Sebes József, a zsüri elnöke kiemelte, meggyőző volt a résztvevők felkészültsége, kreativitása és a jó csoportmunka.
A nyertesek könyvutalványt, valamennyi résztvevő emléklapot kapott.

Török Katalin

Országos döntő eredménye

1. helyezett: Kiáltójel nevű csapat 97 ponttal
Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Bornemissza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola, Budapest, 1082.

2. helyezett: Lejó nevű csapat 90 ponttal
Lengyel József Gimnázium, Oroszlány

3. helyezett: Farkasfalka nevű csapat 89 ponttal
Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

4-5. helyezett: Shalom Budapest nevű csapat 88 ponttal
Bornemisza Gimnázium, Budapest, 1107.

4-5. helyezett: Uzonigimi nevű csapat 88 ponttal
Uzoni Péter Gimnázium, Salgótarján

6. helyezett: Menóra nevű csapat 86 ponttal
Szegedi Gazdasági Középiskola, Szeged

7-8. helyezett: Szent László Hadosztály nevű csapat 83 ponttal
Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc

7-8. helyezett: Törimánia nevű csapat 83 ponttal
Petőfi Sándor Gimnázium, Mezőberény

9. helyezett: JanusX nevű csapat: 78 ponttal
Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

10. helyezett: Zala csillagai nevű csapat 76 ponttal
Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg

Sipos András ügyvivő beszéde

Tisztelt Hölgyeim! Uraim!

Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság korábbi Elnökének levelét - aktualizálva és így egy kicsit módosítva, de a lényegen nem változtatva - hozom ide a Raoul Wallenberg kiállítás ünnepélyes megnyitójára, melyet 1992. augusztus 4-én egy hasonló rendezvényen olvastak fel.

Ha a világ sorsában fölfedezhetők is tudományos módszerekkel leírható összefüggések és vonulatok, a történelem végső soron mégis végtelenül személyes. Ettől a személyességtől épp itt, e kiállításon, ahol minden Raoul Wallenbergre emlékeztet, képtelenek vagyunk szabadulni.
Wallenberg most százéves éves volna, de a tablókról egy harmincegynéhány esztendős férfi tekint ránk. Örök-fiatalon maradt meg az időben. Tisztessége és hivatása nem engedte őt megöregedni. Ez az arc történelem, de több is annál: a történelem jó arca. S itt rögtön be kell vallanom, hogy az Elnök úr levelében „a történelem „jobbik” arca szerepel. Attól féltem, hogy napjainkban ez a szó, egy ilyen összejövetelen nem jól hangzik. Ellentétbe kerülhet azzal a gondolatisággal, amit Wallenberggel kapcsolatban üzenni szeretnénk.

És most rögtön fel kell tennünk azt a kérdést, amit Göncz Árpád feltett húsz évvel ezelőtt, ami így hangzik: „…meg kell kérdeznünk magunktól: vajon Raoul Wallenbergnek van-e szüksége rá, hogy emlékét megőrizzük? S nem sokkal inkább, nekünk van-e szükségünk az Ő emlékére?” /Wallenberg –Füzetek I. „…hogy a Wallenberg-kiállítás emléke fennmaradjon” Katalógus/

Ma április 16-án, a holokauszt áldozatainak emléknapján is, fel kell idéznünk, akár unos-untalan mindazt, amit Raoul Wallenberg tett, itt Magyarországon, itt Budapesten. Fel kell azt is idéznünk, hogy 1941 és 1945 között a magyar zsidóság közel kétharmadát elpusztították. Több mint félmillió ember esett áldozatul a munkaszolgálatnak, a német nácik és magyar cinkosaik által megszervezett deportálásoknak, a magyar hatóságok brutalitásának, a halálmeneteknek, az auschwitzi gázosításoknak, a tömegkivégzéseknek, a koncentrációs táborok szörnyű körülményeinek. Magyar zsidókat gyilkoltak az ukrajnai hómezőkön, a budapesti utcákon, a vidéki gettókban, német lágerek szögesdrót kerítése mögött, a birkenaui gázkamrákban, az országutakon.
A holokauszt minden tízedik, a legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau, minden harmadik áldozata magyar volt. /Wikipedia/

Ma, itt és most a Holokauszt áldozataira és Raoul Wallenberg hatvannyolc évvel ezelőtti valamivel több mint fél évig tartó hősies áldozatvállalására emlékezünk. Emlékezünk magyar zsidó honfitársaink tízezreinek megmentésére, melyet a náci –fasiszta - nyilas diktatúra keretei között cselekedett meg és arra, hogy Ő maga miképpen válik, teljesen értelmetlenül, egy másik diktatúra, a sztálinizmus áldozatává.
Az emlékezés nem lehet csupán történelem óra, nem lehet az akkori gyilkosságok felidézése. Mert ez önmagában is bármennyire elrettentő a ma élők számára, nem elég ahhoz, hogy az „ordas eszmék” szószólói eltűnjenek a politika színpadáról. Nekünk Wallenbergre azért is szükségünk van, hogy a mai magyar társadalom, mint közösség kivesse magából azokat, akik a szélsőségesen jobboldali és gyilkos eszmék szolgálatába állnak. Helyesebben mondva nem kivetni kell magunkból ezeket az embereket, hanem ráébreszteni Őket arra, hogy Magyarországnak ártanak azzal, ha gyűlöletet keltenek, ellentéteket generálnak magyar és magyar emberek, magyar és cigány emberek, magyar emberek és Európa más nemzeteinek állampolgárai között. Ez a XXI-ik században már nem járható út. Nem járható, még akkor sem, ha a világ és ezen belül Európa tele van a különböző népek, népcsoportok közötti ellenséges, egymást pusztító konfliktusokkal. Önök szememre vethetik most, hogy már nem Wallenbergről beszélek a Wallenberg kiállítás megnyitása kapcsán, hanem Európai és globális problémákról.
Helmut Schmidt, Németország korábbi kancellárja, a német szociáldemokrata párt legutóbbi kongresszusán /Berlin, 2011. december 4./, arra hívta fel a figyelmet, hogy az országával szembeni gyanakvás nem szűnt meg létezni Európában, különösen Kelet-Európában, mert hetven évvel ezelőtt emberek, ezen belül is zsidók millióinak, elpusztításában aktív szerepet játszottak. A Holokauszt hatása és következménye nem múlt el napjainkra sem. (Egyenlítő c. folyóirat, 2012/4)
Ezzel a helyzettel a mai generációnak, a mai politikai elitnek számolni kell.
A Holokauszt hatása és következménye nem múlt el napjainkra sem. Benne él mindannyiunk lelkében. Ezt a mai magyar politikai elitnek nem szabad elfelejteni, mert a Horthy-rendszer felelős azért, ami Magyarországon történt hetven évvel ezelőtt. Ha a német politikusok képesek ezzel a felelősséggel szembenézni, akkor a magyar politikai elitnek is meg kell ezt tennie, s mai politikáját ennek megfelelően kell alakítania.
Nem lehet megtűrni a rasszizmust, antiszemitizmust, a kirekesztést. Határozottan és minden demokratikus eszközt fel kell használni az olyan politikai erőkkel szemben, amelyek a szólás demokratikus szabadsága leple alatt gyűlöletet keltenek magyar állampolgárokkal szemben vallási, faji, vagy nemi identitásuk alapján. Az édes magyar haza, ahogy Petőfi és József Attila is írta, a
magyarságunk megvédése, az előítéletesség káros szemüvegén keresztül nem lehetséges. A magyar hazát nem lehet úgy dicsőíteni, hogy közben kirekesztünk, „cigányozunk”, „zsidózunk”. Magyarországot nem lehet úgy definiálni, hogy önkényesen egyes magyar emberek eldöntik, más magyar emberek közül ki tartozik oda és ki nem.
A magyarság fizikai és lelki befogadást jelent, a törvények tiszteletét, becsületességet, szeretet, szabadságot, demokráciát. A magyarság szolidaritást, bizalmat feltételez egymás iránt. A magyarság Európaiságot, Európában élni tudást jelent. Legalábbis nekem. Nekünk a Wallenberg Egyesület tagjainak, szimpatizánsainak. Reménykedem, hogy sok más magyar embernek is.

A Raoul Wallenberg Egyesület 1988-as megalakulása óta folyamatosan küzd a faji előítéletekkel szemben. Fellépett a rasszista, antiszemita megnyilvánulásokkal, az emberi méltóság megsértőivel szemben. Tiltakozások sokaságán keresztül juttattuk ezt kifejezésre. Konferenciákat, rendezvényeket szerveztünk az elmúlt 24 évben. A megbecsülés kifejezéseként, létrehoztuk a Raoul Wallenberg-díjat, hogy felhívjuk a figyelmet azon személyekre, szervezetekre, akik mindennapi munkájuk során sokat tesznek a kisebbségi és többségi társadalom harmonikus együttéléséért.
Fontosnak tartottuk, hogy a fiatalok ismereteit is bővítsük és figyelmét felkeltsük a második világháború tragikus történéseire, a Holokausztra és arra, hogy ilyen nehéz időben is voltak olyanok, akik emberek tudtak maradni egy embertelen társadalom viszonyai között. Sokan voltak. Nekik köszönhető, hogy tízezrek menekültek meg a biztos halál elől. Nem voltak azonban annyian, hogy gátat tudtak volna vetni a Soának, a népirtásnak.
Az Egyesületünk által szervezett középiskolás fiataloknak szóló, harmadik alkalommal megszervezett, Régen volt? Hol is volt? c. vetélkedő célja, hogy a diákok megismerjék Wallenberg és a többi embermentő tevékenységét, azokat az emlékhelyeket, ahol az utókor emléket állított ezeknek a hősöknek, aki között voltak magyarok és más országok kiváló személyiségei egyaránt.
Itt van ez a kiállítás is, amelyet már sok helyen bemutattunk és még az év során még sok helyen felállítunk. Célunk, hogy minél több ember ismerkedjen meg Raoul Wallenberg életútjával, tevékenységével, tragikus sorsával.

A kiállítás egyik tablóján olvasható, hogy az akkori svéd király, V. Gusztáv, „az emberiesség nevében” kérte Horthy Miklós kormányzót, hogy állítassa le a deportálásokat. Ennek hatására 1944 júliusában leállították a zsidó emberek koncentrációs táborokba szállítását. A vidéki zsidóság azonban ekkora már vagy rabszolgaként dolgozott valamelyik hadiüzemben Németországban, vagy a marhavagonokban, vagy gázkamrában lelte halálát. A budapesti zsidó embereket gettókba, a férfiakat munkaszolgálatra kényszerítették.
Az én Anyám és családja, a Nagyszüleim, vidékiek lévén már nem tartózhattak azok közé, akik elkerülhették a lágerekbe szállítást. Így én már gyermekkoromban, a szüleim által elbeszélt történetek által, megismerhettem, mindazt, ami a Nagyszüleimmel történt. Ők gázkamrában végezték. Az elmesélés alapján megismerkedhettem a láger-élettel. Velem egykorú unokatestvéreim is és még sokan mások, szüleiktől hallhattak először arról, ami a koncentrációs táborokban történt. Az én gyermekeim is pontosan tudják, nagymamájuk elbeszéléséből, hogy a második világháborúban mi volt a sorsuk a zsidó és cigány embereknek. Azt is tudjuk azonban, hogy sok családban a szülők, nagyszülők, akik megjárták Auschwitzot, Buchenvaldot, a munkatáborokat, örökre eltemették lelkük legmélyére az átélteket. Gyermekeik nem tudnak ezekről a borzalmakról. Legfeljebb felnőttként szembesülhettek a történtekkel.
Ezekkel az emlékekkel nekünk, a mi gyermekeinknek, unokáinknak együtt kell tudni élni, még akkor is ha „Minden emlék teher” (idézi Lőrinczy Attila: Minden emlék teher c. könyvében Tóth Bélát) minden generációnak, minden magyarnak!

MEGHÍVÓ

a Raoul Wallenberg születése századik évfordulója tiszteletére meghirdetett
„Régen volt? Hol is volt?” c.

vetélkedő országos döntőjére, melyre

2012. április 19-én, csütörtökön
kerül sor
a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnáziumban
(Budapest VIII. Ludovika tér 1.)

Program:

10.00 Ünnepélyes megnyitó.
10.45 Látogatás a Holokauszt Emlékközpontban. Az állandó kiállítás megtekintése.
Helye: Budapest, Páva u. 39. (kb. 10 perc séta)
13.00 Vetélkedő. Forgószínpad. Hat feladat. Hat állomás az iskolában.
15.00 Prezentációk. Plenáris program.
16.00 A zsűri értékeli a csapatok produkcióját, összesíti a pontszámokat.
16.30 Eredményhirdetés. A vetélkedő értékelése. Díjkiosztás.

A vetélkedőt megtiszteli jelenlétével Svédország budapesti nagykövete Karin Olofsdotter asszony.

A Parlament szélső jobboldali pártja- permanens provokációk
pártjaként- ismét a demokrácia kereteit feszegeti! Elfogadhatatlan
számunkra a tiszaeszlári vér vád felemlegetése támogató felhanggal! Úgy látszik csak az lehet politikus ebben a pártban aki jó nagyot zsidózik!
Felhívjuk a Parlament és a Kormány figyelmét, hogy ez így tovább nem folytatható és védhetetlen a hazai demokratikus közvélemény, valamint Európa előtt!
Támogatjuk a zsidó szervezetek tiltakozásait !

A Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége

Az RWE részéről elfogadhatatlan, hogy a 2009-es Bírósági döntést
követően ismét "avat" a Gárda . Ugyan a neve változott, de a kinézete, mentalitása azonos. Szinte hihetetlen, hogy jogállamban így lehessen packázni a hatalommal. Szeretnénk, ha az arra hivatottak végre érdemi intézkedést hoznának és a kérdés lezárulna..
RWE Elnökség

Sikeres elődöntők az ország öt városában

A Wallenberg Év egyik fontos programja a "Régen volt? Hol is volt?" címmel megrendezett városismereti vetélkedő 14 és 18 év közötti diákok számára. A vetélkedő célja, hogy a diákok feldolgozzák a magyarországi holokauszt témáját, az embermentők tevékenységét, a zsidó-magyar kultúra együttélését, valamint megismerjék az embermentő emlékhelyeket.
A vetélkedő elődöntőit az ország öt városában - Székesfehérváron, Budapest XIII. kerületében, Győrött, Szegeden és Miskolcon - bonyolítottuk le március 26 és 30 között, több mint 160 diák részvételével, melyet a Külügyminisztérium támogatott.
A csapatok minden helyszínen megismerkedtek a holokauszt helyi emlékeivel, kiállításokat, zsinagógát, emléktáblákat tekintettek meg, majd meghallgatták a Külügyminisztérium helyettes államtitkárának, illetve munkatársának előadását a diplomáciáról.
Ezután válaszoltak a csapatok a kérdésekre, illetve filmek - a Schindler listája, illetve A zongorista című alkotásokról van szó - részleteit kellett felismerniük.
Az elődöntők mindenütt jó, családias hangulatban zajlottak le, és nyugodtan elmondható, hogy azok is nyertek, akik nem jutottak tovább a döntőbe. A felkészülés során ugyanis rengeteg ismeretet szereztek a holokauszt, a zsidó kultúra témaköréből, elgondolkodtak az előítéleteken és megismerkedtek a tolerancia fogalmával. Külön örömöt jelentett a Raoul Wallenberg Egyesület számára, hogy a miskolci elődöntőn két csapat is részt vett a Dr. Ámbédkar Iskolából. A roma tanulók - bár nem jutottak tovább - lelkiismeretes felkészülésről tettek tanúbizonyságot.
Minden résztvevő csapat a oklevelet, illetve a témakörrel kapcsolatos könyveket vihetett haza.
A következő csapatok jutottak be az április 19-i országos döntőbe, melyet Budapesten a Raoul Wallenberg Humán Középiskolában rendezünk meg:
A székesfehérvári elődöntőből a pécsi Janus Pannonius Gimnázium két csapata a Farkasfalka és a Janusx,
a Budapest, XIII.-ik kerületiből a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Bornemissza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola közös csapata a Kiáltójel és a Bornemisza Gimnázium, Shalom Budapest nevű csapata,
a győri elődöntőből a Lengyel József Gimnázium, /Oroszlány/ LeJó és a Kölcsey Ferenc Gimnázium /Zalaegerszeg/ Zala csillagai nevű csapata,
a szegedi elődöntőből a Szegedi Gazdasági Középiskola Menóra és a Petőfi Sándor Gimnázium /Mezőberény/ TöriMánia nevű csapata,
a miskolci elődöntőből a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon /Miskolc/ Szent László hadosztály és az Uzoni Péter Gimnázium /Salgótarján/ Uzonigimi nevű csapata.
Török Katalin

Kiállítás a baracskai börtönben

Rendkívüli helyszínen nyílt meg a Raoul Wallenberg életéről és embermentő tevékenységéről szóló kiállítás: a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben. Március 19-én, Magyarország német megszállása évfordulójának napján a baracskai börtön kápolnájában harmincöt fogvatartott hallgatta meg a kiállítás megnyitóján a svéd embermentőről szóló beszédeket, a Sabbathsong Együttes zenéjét, majd megtekintette a kiállítást.

"Ha már egyetlen ember megnézi a kiállítást és gondolkodik rajta, nekem megérte" - jelenti ki Szénási Jonathan Sándor református lelkipásztor, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet börtönlelkésze az intézeti kápolnában, a megnyitón. Az ő meghívására érkezett ide a Raoul Wallenberg Egyesület, a Wallenberg életét bemutató kiállítással. Ez az első alkalom, hogy a svéd embermentőről szóló tablókat fogvatartottak tekinthetik meg.
Baracskán, mint azt az intézet parancsnokától, Cséri Zoltán bv. ezredestől megtudjuk, igen komolyan veszik a fogvatartottak hitéletét. Tizenöt különböző felekezettel és misszióval van az intézménynek együttműködési megállapodása. A tapasztalatok szerint a fogvatartottak 80 százalékának szüksége van arra, hogy lelkésszel tartson kapcsolatot, istentiszteleten vegyen részt, vagy éppen ún. közösségi alkalmon vegyen részt. A történelmi egyházakon kívül a többi között a Hit Gyülekezete, az adventista misszió, a baptisták és a jehovista misszió rendeznek foglalkozást, de előfordult már, hogy Ramadanra alakítottak ki és tettek alkalmassá zárkát. Családi karácsonyt, Hanuka ünnepi gyertyagyújtást és csoportos kimaradás keretében különböző látogatást - jártak már a fogvatartottakkal a csatkai búcsúban, a Holokauszt Emlékközpontban és a Terror Házában is - szerveznek a börtönben. A parancsnok és börtönlelkész egyaránt nagy átéléssel beszél arról, mennyire szükségük van a fogvatartottaknak - akár már az előzetesben is - arra, hogy a lelkész fölkeresse őket. Bár a fogvatartottakat szabadulásuk után "hivatalból" senki nem kíséri tovább, azért Szénási Jonathan Sándornak vannak információi arról, mi történik velük. "Van, aki szabadulása után aktívan beépül egy gyülekezetbe, és olyan is akad, aki nem, mégis sok mindent másképpen lát" - összegzi tapasztalatait.
Nézem a fogvatartottak arcát a börtönkápolnában tartott megnyitón. Nagy figyelemmel kísérik a beszédeket. Cséri Zoltán parancsnok arról beszél, más diplomaták már régen hazamentek biztonságot nyújtó hazájukba, míg Wallenberg maradt, hogy az üldözötteken segítsen. A parancsnok azt is leszögezi, Wallenberg példáján okulva a rossz cselekedetekeinkért nem hivatkozhatunk kényszerhelyzetre. Megható, ahogyan egy fogvatartott ezután a Himnuszt szavalja, - Kölcsey úgy írt a holokausztról (is), hogy az még be sem következett. Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke a történelmi körülményekről beszél, a deportálásokról, majd szól arról is, ha a svéd embermentő ma élne, bizonyára az elesettek, a hátrányos helyzetűek érdekeinek érvényesítéséért küzdene. Ezután Vári Krisztina börtönlelkész "Wallenberg mint lutheránus" című előadását hallgatjuk meg. Az újszerű megközelítés legfontosabb tanulsága, hogy a XX. században nem a templomba járás a legfontosabb, hanem az, ki mit tesz embertársaiért. Ebből a szempontból Wallenberg hívő volt.
Schönberger András főrabbi a talmudista bölcsességet - aki megment egy embert, egy egész világot ment meg - elemzi beszédében. Vencel György azokért imádkozik, akiket nem tudtak megmenteni.
A beszédek közt Masa Tamás, a Sabbathsong Együttes vezetője énekel zsidó énekeket, vidám-szomorú dalokat. A fogvatartottak arcát figyelve a zsidó zene fantasztikus hatását lehet megfigyelni - egyesek komor tekintete oldódik, akad, aki el is mosolyodik, mások verik a taktust a lábukkal. Persze, ehhez nemcsak az énekek kellenek - Masa Tamásnak különleges képessége van, hogy öt perc alatt eggyé váljon a közönségével. Most is megénekelteti a fogvatartottakat.
A megnyitó után a fogvatartottak megtekintik a kiállítást. A tablók egy hétig maradnak Baracskán, ez alatt az idő alatt bárki megnézheti a kápolnában rendezett kiállítást.

Török Katalin

A 2011-ik év győztes csapatai

A Díjak átadására a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezésre kerülő Wallenberg-év nyitórendezvényén került sor.
1. helyezett csapat: Aranymadár (127 pont) a Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola, 11. B. osztályából (Felkészítő tanár: Juhász Magdolna)
2. helyezett csapat: Dunaparti cipők (121 pont) Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola 12. C. osztályából (Felkészítő tanár: Schiffer Éva)
3. helyezett csapat: Puskásosok /113 pont/ Puskás Tivadar Távközlési Technikum 13. E. osztályából. /Felkészítő tanár: Sós Ferenc/

2012-ik évi díjazottak

A Raoul Wallenberg-díj átadására a Magyar Nemzeti Múzeumban január 17.-én megrendezésre kerülő Wallenberg-év nyitórendezvényén került sor.

Novák Ilona

Novák Ilona kezdeményezésére indult útjára a magyarországi Élet Menete egyedülálló vagonkiállítása. A selejtezés előtt álló közforgalmi teherkocsi 2004 óta rendhagyó történelemórák színhelye, a dokumentumok, tárgyi emlékek és fényképek a Holokauszt tragédiáját próbálják megértetni a fiatalokkal. A Holokausztot túlélt önkéntesek száma egyre csökken, Novák Ilona munkájának köszönhetően fiatal önkéntesek csatlakoznak hozzá. Gondoskodik a vagon megfelelő műszaki állapotáról, a balesetmentes megközelítéséről, a térítésmentes pálya- és állomáshasználatról, az őrzésről. Igazi pedagógus. A rendhagyó történelemóra keretében cipőnyomokat fest a vagon padlójára, azt érzékeltetve, hogy mit jelentett 80-100 ember utazása egy vagonban a haláltáborok felé. Szorosan összepréselődve egymás mellé álltak a gyerekek és a cipőtalp nyomokat együtt helyezték el. A rendhagyó történelemóra végén azt javasolja a diákoknak, hogy álljanak a cipőnyomokra és hallgassanak meg egy ötperces dalt egy zsidó és nem zsidó kisfiú barátságáról. 2010-ben a vagonkiállítás elnyerte a SozialMarie díjat.


Dani Eszter

Dani Eszter református lelkipásztor szolgálati helyei közül az egyik legmeghatározóbb az 1996 és 2008 közötti Kárpátaljai Református Cigánymisszió munkácsi közössége. Itt részese lehetett a gyülekezeti munka mellett a cigány gyülekezetek indulásának. 2009-től a Dunamelléki Református Egyházkerület megbízottjaként fővárosi cigánymissziós szolgálatokat végez jelenleg is. A nyári gyerektáborok szervezése, a sokszor rendhagyó keretek között zajló, sajátos hangulatú hittanórák, amelyek a gyerekeken és a fiatalokon túl a szülőket, a családokat is elérték. A missziója törekvése az volt, hogy segítsen az életvezetés, az egészségmegőrzés, a bűnmegelőzés terén, a tanulásban. Aktívan közreműködik a cigányság iránti előítéletek leküzdésében, hiszen a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága felügyeletével működő Roma Koordinációs Tanács tevékeny tagja a Magyarországi Református Egyház delegáltjaként. Lelkipásztori tevékenységével, életútjával példát mutat embertársainknak a hátrányos helyzetben élők, diszkriminációt elszenvedők érdekében végzett áldozatos munkájával.

Pócsiné Sivák Erzsébet

Pócsiné Sivák Erzsébet Tagóvoda-vezető 1980–ban kezdte meg szakmai munkáját Érden az 1 sz. Napköziotthonos Óvoda Fő úti Tagóvodájában - Ófaluban, ahol a legtöbb diszkriminációt elszenvedő család él. Ezeket a gyermekeket szeretetteljes odafigyeléssel neveli, készíti fel az iskolára, a közösségi, társadalmi életre. A szülők egyéni problémájának kezelése, konfliktus megoldó képessége a szülők és a közvetlen környezet, illetve a város elismerését eredményezte. Az óvodában sem a gyermekek, sem a dolgozók, sem a szülők körében ma már nem okoz problémát a másság elfogadása. Fáradtságot nem ismerve kutatja fel a körzetébe tartozó óvodás korú gyermekeket, akiknek az integrálását, azonos tervek és azonos szabályok alapján végzik, de egyéni fejlesztési tervek alapján. Ennek eredménye a gyermekek zökkenőmentes iskolai beilleszkedése. Fontosnak tartja a különböző helyi szokásokra épülő programok megszervezését. A felzárkóztatás érdekében – a közös erővel összegyűjtött bevételből – családi kirándulásokra kerül sor. Nagy élmény, a pályázat útján megvalósult, egyhetes Zánkai üdülőtáborozás.

Hidvégardó Község Önkormányzata

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hidvégardó lakosainak 20%-a roma származású. A roma és nem roma lakosság együttélése évtizedek óta harmonikus, köszönhetően a település vezetése eredményes foglalkoztatási és közösségszervező munkájának. A munkanélküliség nem éri el a 10%-t, köztük a romák 80%-a foglalkoztatva van. Sikeresen folytatják a közfoglalkoztatás rendszerét, a szociális földprogramot. Sikeres volt a "Minden gyermek jól lakjon", a szennyvíz program. A helyi roma lakosság kisebbségi közösségi házát a roma lakosok tevékeny részvételével, közös összefogással építették meg. Képzésekre, összejövetelekre, rendezvényekre folyamatosan használják a házat. A település jó példa arra, hogy hogyan lehet kitartó és következetes munkával a hátrányos helyzetű településen, hátrányos helyzetű lakossággal eredményesen megvalósítani a közösség szervezését és a kirekesztés helyett az integrációt, a nemzetiségek közötti békés együttélést.

MEGHÍVÓ

Raoul Wallenberg születése századik évfordulója alkalmából a Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége csendes (virág elhelyezéssel, gyertyagyújtással egybekötött) megemlékezést tart:

2012. január 17-én kedden
13 órakor az Osztrák Nagykövetség épületénél /Budapest, VI. Benczúr u. 16./ és
18 órakor a Budapest, XIII. kerület Pozsonyi utca és Wallenberg utca saroknál levő emléktábláknál.

Szeretettel és tisztelettel meghívjuk az Egyesület tagjait, szimpatizánsait és minden érdeklődőt!


Dr. Orosz Ferenc
soros elnök

Az újvidéki „razzia” 70. évfordulójára

1942 januárjában, a Délvidék tizenöt településén a magyar csendőrség és honvédség egységei - egy eredetileg partizánok elleni razziaként induló akció során - 3300-3800 főként szerb nemzetiségű, illetve a korabeli törvények értelmében zsidónak minősülő polgári személyt gyilkoltak le. A Holokauszt Emlékközpont és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum az újvidéki „razzia” 70. évfordulója alkalmából 2012. január 20-án 10 órakor emlékülést rendez, melyen a téma elismert kutatói idézik fel az 1942-ben történteket, elemzik a tragédia előzményeit és mutatják be a számonkérés máig vitatott kérdéseit. A szakmai konferencia mellett emléktábla avatásra és egy márciusig nyitva tartó időszaki kiállítás megnyitójára is várjuk az érdeklődőket a Holokauszt Emlékközpontba.

« PROGRAM »
ELNÖKI MEGNYITÓ | 10:00
Prof. dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója
DÉLELŐTTI ELŐADÁSOK | 10:00-13:00
Dr. Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgató helyettese:
Etnikai háború a Délvidéken – a szerb-magyar viszony 1848-1849-ben
Babucs Zoltán, hadtörténész:
A Délvidék visszacsatolása 1941-ben
Prof. dr. A. Sajti Enikő, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem:
„Kis-Bácskából süvít a szél…” A Délvidék katonai megszállása és az 1942-es razzia
AZ ÚJVIDÉKI „RAZZIA” – EMLÉKKIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSA | 13:00-14:00
AZ ÚJVIDÉKI „RAZZIA” ÁLDOZATAI – EMLÉKTÁBLA AVATÁSA
DÉLUTÁNI ELŐADÁSOK | 14:00-17:00
Pejin Attila, történész, muzeológus, Zenta:
Zsidósors Bácskában 1919-1944
Prof. dr. Szakály Sándor, történész, egyetemi tanár, az MTA doktora:
A magyar királyi csendőrség szerepe a délvidéki eseményekben
Dr. Markó György, történész, a hadtudomány kandidátusa:
Újabb adatok az újvidéki vérengzés végrehajtói elleni eljárás történetéhez
ELNÖKI ZÁRSZÓ | 17:00
Dr. Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgató helyettese

HELYSZÍN: Holokauszt Emlékközpont, 1094 Budapest, Páva utca 39.
Kérjük az érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat 2012. január 18-ig jelezzék az info@hdke.hu e-mail címen.
RENDEZŐK, TÁMOGATÓK:
Holokauszt Emlékközpont, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum,
Vajdasági Múzeum / Museum of Vojvodina / Музеј Војводине
Újvidéki Levéltár / Istorijski Arhiv Grada Novog Sada / Историјски Aрхив Града Новог Сада
Zentai Városi Múzeum / Gradski Muzej Senta / Градски Mузеј Сента

Vetélkedő Wallenberg nyomában

A Raoul Wallenberg Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont másodszor rendezett vetélkedőt "Régen volt? Hol is volt?" címmel középiskolás diákoknak a holokauszt történéseiről, az embermentőkről. Tizenkét középiskola több mint nyolcvan diákja vett részt a két napig tartó versenyen. A fiatalok az embermentők budapesti emlékhelyeit látogatták meg, beszámolót készítettek élményeikről, előadást hallgattak meg a holokausztról, a későbbiekben kreatív esszét is készítenek. Az előítéletek ellen a tudással lehet legjobban küzdeni - ez a legfontosabb célja a programnak.
November 23-án és 24-én másodszor rendezett vetélkedőt középiskolásoknak a Raoul Wallenberg Egyesület, a Holokauszt Emlékközpont, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet, valamint a Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium. "Régen volt? Hol is volt?" - ez a címe a versenynek, amelyre idén tizenkét középiskola több mint nyolcvan diákja jelentkezett. A fiatalok előadást hallgattak meg a Holokauszt Emlékközpontban a holokausztról, a magyarországi zsidóüldözésről, s arról, hogy egy embertelen korszakban is akadtak, akik menteni akarták embertársaikat. Ezután a diákokból álló ötfős csapatok meglátogatták a budapesti Belváros néhány emlékhelyét - a többi között Raoul Wallenberg, valamint Tom Lantos emléktábláját, illetve Carl Lutz emlékművét. Élményeikről képes beszámoló formájában számoltak be, melyet zsűri értékelt. A későbbiekben kreatív esszét is készítenek. Eredményhirdetésre a jövő év január 17-én kerül sor - ez a nap jelentős dátum a svéd embermentő életében, hiszen 1944-ben e napon látták őt utoljára Budapesten. 2012. Wallenberg-év lesz, hiszen a zsidók tízezreit megmentő svéd diplomata akkor lenne száz éves.
Az előítéletes gondolkodás ma is jelen van Magyarországon. A versenyt kiíró szervezetek legfontosabb célja a programmal, hogy minél több fiatal ismerje meg a holokauszt magyarországi történéseit, s azt, hogy a vészkorszakban is akadtak emberek, akik szembeszálltak a fasizmussal, s mentették az üldözötteket.
Török Katalin

Raoul Wallenberg-díj

Raoul Wallenberg, Budapest díszpolgára, magyar állampolgárok tízezreinek megmentője 2012-ben lenne százéves. A Magyar Köztársaság Kormánya 2011. november 2-i ülésén hozott határozatával döntött arról, hogy a centenárium alkalmából Magyarország, a Raoul Wallenberg Év keretében, méltóképpen megemlékezik az embermentő svéd diplomatáról, a „humánum lovagjáról”. Ebből az alkalomból Magyarországon és külképviseleteinken felelevenítésre kerül a múlt e tragikus periódusa, és Wallenberg mellett más embermentők tettei. A Raoul Wallenberg-díj Bíráló Bizottság - az elmúlt évek hagyományát követve – 2012. január 17-én Raoul Wallenberg-díj elismerésben részesíti az arra érdemes személyeket és szervezeteket. A magyar társadalomban továbbra is élnek azok az ellentétek, melyek megkülönböztetik az egyik embert a másiktól, annak függvényében, hogy milyen társadalmi csoportba tartoznak. Az előítéletes magatartás, az intolerancia kiváltotta rasszista megnyilvánulások, indulatok már-már mindennapjaink részévé váltak. A Bizottság a Díj adományozásával etikai mércét és példát kíván állítani a magyar társadalmi- és politikai közélet elé. Szeretnénk elismerni, azon személyek, szervezetek áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak embertársaiknak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, a diszkriminációt elszenvedők érdekében, az emberi és állampolgári jogok törvényekben biztosított érvényesítésében kifejtett tevékenységükkel. I. A Raoul Wallenberg-díjban részesülhetnek: 1. Polgárjogi aktivisták, akik - bátor kiállásukkal, - életútjukkal példát mutattak és mutatnak embertársaiknak a helyi, térségi és országos közéletben. 2. Település-, intézményvezető, települési önkormányzatok, intézmények, akik /amelyek/ - gyakorlati példát mutattak és mutatnak a normális emberi együttélésben, - a konfliktusok feloldásában és megoldásában szerepet vállaltak, vállalnak, - tevékenységükkel közreműködtek, közreműködnek az emberi és állampolgári jogok érvényesülésében. 3. Írók, újságírók, szerkesztőségek, szellemi műhelyek közösségei, akik /amelyek/ munkásságukkal járultak, járulnak hozzá az előítéletes magatartás, a rasszizmus, antiszemitizmus, cigány ellenesség leküzdéséhez, rávilágítottak, rávilágítanak azok demokrácia és szabadság ellenességére. 4. Egyházi vezetők, egyházi közösségek, akik (amelyek) hitéleti tevékenységük során, a hit erejét felhasználva, aktívan közreműködtek és közreműködnek a különböző népcsoportok, különböző felekezetek, vallási közösségek együttéléséhez, az egymás iránti előítélet leküzdéséhez. II. Raoul Wallenberg-díjra javaslatot tehetnek: az alapítók, támogatók, települési önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, emberi jogi, állampolgári, kisebbségi, egyházi szervezetek. Javaslatot tenni, a bizottság által közzé tett adatlap kitöltésével és ajánlás megfogalmazásával lehet. Beküldési határidő: 2011. december 31. Cím: Raoul Wallenberg Egyesület, 1363. Budapest, Pf. 39. III. A Díj összege: Szervezet, csoport, intézmény maximum 300.000 Ft Természetes személy maximum (bruttó) 200.000 Ft A Díjat a beérkezett javaslatok, ajánlások alapján a Bíráló Bizottság ítéli oda. A Díjban részesülőket levélben értesítjük, és a sajtóban nyilvánosságra hozzuk. A Díjjal kapcsolatos további információval a Bíráló Bizottság titkára, Sipos András, szolgál. Telefon: 0620-468-68-30. Budapest, 2011. november 17. Bíráló Bizottság Az adatlap a letölthető kiadvány fülben található

Erődítő kényszermunkások 4. emléknapja Balfon

Erődítő kényszermunkások 4. emléknapja Balfon -
felhívás emlékútra budapesti iskoláknak

2011. december 1-én, Balfon a Holokauszt Emlékközpont megrendezi az Erődítő kényszermunkások 4. emléknapját. A helyszínre Budapestről busz indul. Az egynapos, ingyenes emlékutat különösen ajánljuk a
magyar és történelem érettségire való felkészüléshez!
Várjuk budapesti középiskolák/gimnáziumok (tanárok és tanítványaik) jelentkezését.

A programban szerepel: az abdai Radnóti emlékmű megtekintése; találkozás és ebéd osztrák gimnazistákkal; megemlékezés a Balfi Nemzeti Irodalmi - Történelmi Emlékhelyen, amely a második világháború utolsó hónapjaiban Sopron környékén felállított kényszermunkatáborok áldozatainak állít emléket, köztük olyan jeles személyeknek mint Szerb Antal, Halász Gábor, Sárközi György. A programot dokumentumfilm megtekintése és túlélőkkel, szemtanúkkal való találkozás, beszélgetés zárja.

Az egész napos programon való részvétel (utazás és étkezés) ingyenes.
Helyek korlátozott számban állnak rendelkezésünkre, ezért kérjük a részvételi szándékot, a létszám megjelölésével legkésőbb 2011. november 28-ig a következő email címen jelezzék: pecsi.tibor@hdke.hu. Bővebb információ: Pécsi Tibor, 06-30-627-3613
Érdeklődésüket köszönjük, részvételükre számítunk!
Prof. Dr. Szita Szabolcs és Dr. Botos János
az emléknap szervezői
Holokauszt Emlékközpont
________________________________________
A tervezett program:
8:30
Indulás a Holokauszt Emlékközponttól (Budapest IX: Páva utca 39.)
10:15-10:45:
Látogatás Radnóti Miklós és mártírtársainak emlékhelyére, Abda.
12:45-13:30:
Ebéd a soproni Fórum Pizzériában, találkozás osztrák gimnazistákkal.
13:45-17:00
Emlékprogram Balfon:
Főhajtás az embermentők és a kitelepítettek emlékművénél.
Az áldozatok emlékművének megkoszorúzása a Nemzeti Irodalmi - Történelmi Emlékhelyen.
Dokumentumfilm megtekintése a balfi József Attila Művelődési Házban.
Találkozás és beszélgetés az erődítő kényszermunka túlélőivel és szemtanúival.
21:00 körül:
Hazaérkezés Budapestre.

________________________________________

Városismereti vetélkedő középiskolásoknak

November 23-24-én lesz a városismereti séta. 13 csapat jelentkezett a játékra.
A csapatok reggel előadást hallgatnak meg a Holokausztról, majd elindulnak a Belvárosba, ahol hat állomáson hat feladatot kell megoldaniuk. Ezt követően visszatérnek a Holokauszt Emlékközpontba, s rövid prezentációt tartanak a séta során szerzett élményeikről. Ezen kívül még két feladatot kell megoldaniuk a kiírásnak megfelelően. A vetélkedő végső eredményhirdetésére 2012. január 12-én kerül sor.
A játékról a Klubrádió Reggeli gyors műsorában nyilatkozott Sipos András az egyesület ügyvivője
http://www.klubradio.hu/index.php?id=28%23c

Miért éppen Raoul Wallenbergről szól a kiállítás?

Dr. Koltai Dénes Dékán köszöntő beszéde:
Raoul Wallenberg (Stockholm, 1912. augusztus 4. – feltételezések szerint 1947. július 16.) svéd diplomata volt. A második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. (Halála időpontja felől 2010-ben előkerült újabb dokumentumok kapcsán kérdések merültek fel, így elképzelhető, hogy az említettnél jóval később hunyt el.)
Raoul Wallenberg néhány hónappal apja, Raoul Oscar Wallenberg halála után, 1912. augusztus 4-én született az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb svéd nagytőkés családban. Apja halála miatt neveltetését nagyapja, Gustav Wallenberg kereskedő és diplomata irányította. Mivel átfogó, nemzetközi szellemű neveltetésre törekedett, az ifjú Wallenberg sok időt töltött külföldön, és több nyelvet is megtanult.
Egy rövidebb stockholmi kitérő után nagyapja további „tanulmányi utakra” küldte, majd a palesztinai Haifába, ahol egy holland érdekeltségű banknál dolgozott, mint gyakornok. Itt került először kapcsolatba a Németországból elmenekült zsidókkal.
Budapesti feladatai és tevékenysége
A budapesti feladatra Raoul Wallenberget az amerikai War Refugee Board (WRB – Háborús Menekültek Bizottsága) és az OSS (amerikai hírszerző szolgálat) stockholmi ügynöke, Iver Olsen választotta. Raoul Wallenberg ugyan azelőtt kétszer is járt Magyarországon, de viszonylag rövid időre. Magyarul egyáltalán nem tudott. Tehát biztosan más tényezők, mint Wallenberg addig megismert képességei döntötték el a választást.
Wallenberget követségi titkárrá nevezték ki, így Magyarországra utazhatott 1944 júliusában. Az ő szempontjából ez a feladat hatalmas lépést jelentett az addigi pályafutásában. Diplomáciai megbízatást kapott. Wallenberg eredeti szándéka tehát nem egy átfogó mentőakció megszervezése volt. Az út valódi célja eredetileg eléggé korlátozott volt. Wallenberg svéd diplomataként, a svéd külügyminisztérium beosztottjaként működött Budapesten, de utasításait a WRB-től kapta, és végső soron a WRB-nek tartozott felelősséggel is. A svéd követség által kiadott okmányok hitelesítése azonban – például a védőútlevelek – nem az ő felelősségkörébe tartoztak.
Ezeket magának a követnek kellett aláírnia ahhoz, hogy elismertté váljanak. A WRB első utasításai szerint Wallenbergnek az volt a feladata, hogy kapcsolatba lépjen egy sor személlyel, támogassa őket egy széles zsidómentő hálózat kiépítésében, amelynek – többek között – menekülési útvonalakat kellett volna, hogy szervezzen Magyarországról Románia vagy Jugoszlávia felé. Raoul Wallenberg kapcsolatba lépett e személyek egy részével, de később semmi jele sincs annak, hogy a menekülési útvonalak megszervezésével, vagy hogy az összes budapesti mentőakció összehangolásával foglakozott volna. Az ellenállással való együttműködésére vagy ennek a támogatására sincs semmilyen bizonyíték. Inkább fordítva: úgy tűnik, hogy Wallenberg kapott támogatást a svéd védett házak és saját biztonsága védelmére.

Raoul Wallenberg budapesti tevékenységét a magyar társadalom „zsidókérdéssel” szembeni megosztottsága és az a tény, hogy a német és a magyar vezetés között mély ideológiai különbségek voltak, nagymértékben segítette.
A Budapesten 1944. nyarán és kora őszén domináló hatalmi struktúra tehát kedvező volt a svéd mentőakciók sikeres folytatására. A svéd védelem biztosítása és a védőútlevelek kiosztása, a kiosztás körüli adminisztrációs gondokon kívül, nem ütközött különösebb akadályokba. Ezeket az adminisztrációs gondokat pedig elsősorban a Wallenberg által kinevezett zsidó bizottságok oldották meg. Azok az eredmények és engedmények, amelyeket a svéd követség és Raoul Wallenberg ebben az enyhe időszakban a magyar kormánynál elért, azonban döntő fontosságúaknak bizonyultak később, amikor a budapesti hatalmi helyzet 1944. október 15-én kedvezőtlenné vált.
De a védőútlevelesek védelme biztosításának lehetősége adta meg a semleges követségek képviselőinek a lehetőséget, hogy a védőútlevelesek ellen elkövetett túlkapások, valamint deportálásuk ellen fellépjenek, őket a deportálandó többi zsidó közül kiválasszák, és Budapestre szállítassák vissza. Raoul Wallenberg szerepe ebben az időszakban növekedni kezdett, és minden eddigi bizonyíték arra utal, hogy növekvő befolyását és pénzügyi eszközeit elsősorban a svéd védett zsidók mentésére és élelmezésére használta fel. Ezt tette azokban az esetekben is, amikor okmányokkal bizonyíthatóan közvetlenül részt vett valamilyen mentőakcióban.
A mentőakciók elindításánál külügyminisztériumi engedélyt kért, és az engedély mellett még rendőrtiszti kíséretet és támogatást is kapott. A védőútlevelekkel rendelkező munkaszolgálatosok kiválogatását és a nemzetközi 701. munkaszolgálatos századba való összegyűjtését a semleges követségek zsidó alkalmazottai magas rangú magyar katonatisztek támogatásával végezték.
1944. november végétől azonban a nyilas kormány megszüntette a védőútlevelesek munkaszolgálat alóli mentesítését és Wallenberg folyamodványai sem vezettek többé eredményre. A mentési kísérletek sikertelenül végződtek, majd megszűntek. A svéd követség nagyon is tudatában volt annak, hogy az egész védőútlevél-akció léte a mindenkori magyar kormány, és a nyilas puccs után, elsősorban Szálasi feltételekhez kötött engedélyétől függ.
A svéd követség helyzete 1944. december elején különösen nehézzé vált, amikor a nyilas kormány rájött, hogy semmi esetre sem számíthat a svéd kormány elismerésére. A Svéd Vöröskereszt tevékenységét a nyilas kormány betiltotta, készleteit elkobozták, anélkül, hogy a svéd követség tiltakozásával törődtek volna. Közben több száz svéd védettet a nyilasok elhurcoltak, megkínoztak, majd a Dunába lőttek. Budapesten végül a Vörös Hadsereg bevonulása szüntette meg a zsidók elleni nyilas terrort.
Raoul Wallenberg a második világháború egyik kiemelkedő hőse volt. A nácik által elfoglalt Magyarországon állomásozó svéd diplomata bátor kiállása húszezer magyar zsidó életét mentette meg. 1945 januárjában "önként" a szovjet hadsereg "védelme" alá került, pár nap múlva azonban már formálisan is letartóztatták az oroszok.
"Raoul hallatlanul életszerető ember volt óriási innovációs erővel, sziporkázó ötletekkel. Csodáltam és nagyon szerettem, mint bátyámat. Önként vállalt feladatát Budapesten elvégezte, semmi sem tudta megállítani" - emlékszik Nina Lagergren, Wallenberg féltestvére.
Huff Endre Béla ügyvívő kiállítás megnyitó beszéde a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán 2011. november 11-én

Azért emeljük éppen őt ki a vészkorszak idején tevékenykedő embereket mentők közül, mert személyisége, és személyes élettörténete különleges. Már a kortársak, az általa megmentett emberek is úgy emlékeztek vissza rá, hogy a Humánum Lovagja volt.

99 éve született. 2012. augusztus 4-én ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. Ezt a jelentős eseményt még a Kormány is kiemelten fontosnak tartja. A Magyar Közlöny épp tegnap tette közzé, hogy a 2012. évet, Raoul Wallenberg Emlékévnek nyilvánította.

Közel százezer magyar ember, zsidó honfitársunk köszönheti neki közvetlenül, vagy közvetve életét. Embermentőként – ha pusztán a számokat nézzük – voltak akinek a neve több dokumentumon szerepel, mint az övé. Mégis Wallenberg tevékenysége lett az embermentés szimbóluma.

Amikor 1944 július 9-én Magyarországra érkezett, a vidéki zsidóságot – több mint négyszázezer embert – már elhurcoltak az országból, mégpedig a magyar hatóságok, különösen is a csendőrség hatékony közreműködésével. Odaadó segítségükön még a megszálló német hatóságok is csodálkoztak. Az elhurcoltak közül a háború után alig-alig tértek vissza. Raoul Wallenberg számára Budapest zsidóságának megmentése maradt feladatként.

A Svéd követségen már korábban is készítettek menlevelet (védő útlevelet: Schutz-Pass-t) azok számára, akiknek Svédországi rokona van. Az újonnan érkezett követségi titkár feladata lett a munka folytatása. Óriási energiával fogott munkához.
• A dokumentumok kiállítására csoportot szervezett.
• Felvette a kapcsolatot az embermentésben jelentős szerepet betöltő csoportokkal, azon követségekkel, amelyek a német megszállás ellenére is tevékenykedtek, és embermentő tevékenységben aktívak. Charl Lutz (Karl Lutz) svájci, Giorgio Perlasca olasz-spanyol és Angelo Rotta vatikáni követtel. Együttműködést szervezett egyházakkal, civil és katonai csoportokkal, ifjú cionista aktivistákkal.
• Védett házakat hozott létre, valójában háztömböket a Pozsonyi úton és környékén. Azzal a céllal, hogy az üldözésnek kitett embereit nagyobb biztonságba tudja. Megszervezte a házban lakók élelmiszer, és egészségügyi ellátását.
• A magyar és német hatóságoknál elintézte ezen épületek elismerését a Svéd Királyság fenségterületeként. Ami egészen október 16-ig, a nyilasok hatalomra kerüléséig viszonylag jól működött.
• Langfelder Vilmossal, gépkocsivezetőjével együtt jártak ki a józsefvárosi pályaudvarra a deportálandó csoportokból minél több embert visszafordítani, a Duna partra, hogy ott bátran a nyilas suhancok kivégzőosztaga fegyverei elé álljon, mentse, akit lehetett. A Védett házakból elhurcolt és Nyugatra gyalogmenetben vezetett emberek után ment, és a Bécsi úton őket utolérve, elintézte, hogy a transzpont visszaforduljon.

Wallenberg tehát, tette a dolgát. Egyedül a saját sorsát nem sikerült kellő hatékonysággal képviselnie.

A Budapestet felszabadító Szovjet csapatok januárban öt és sofőrét, Langfeler Vilmost „védőőrizetbe” helyezték. Eddig úgy tudtuk, hogy január 17-én történt. Szita Szabolcs legfrissebb kutatásai alapján kiderült, hogy minderre korábban, január 13-án került sor. A Vöröskereszt Budapesti Szervezete Benczúr utcai épületéből szállították Debrecenbe, a Vörös hadsereg parancsnokságára. Bulganyin – hadügyminiszter helyettes – egy január 17.-én keltezett levele utal arra, hogy Raoul Wallenberg a kezükben van, hogy őt haladéktalanul Moszkvába kell szállítani. Sorsa innentől homályos és ellentmondásokkal teli. Életét, halálát, és körülményeit leginkább közvetett dokumentumok alapján sejthetjük. Egy orvosi jelentés szerint 1947 január 17-én halt meg a Ljubljanka Börtönben.

Miért éppen Raoul Wallenbergről szól a kiállítás?

Mert tevékenységének ma is van aktuális tartalma.

• Megítélésünk szerint fontos, hogy az a középiskolás és egyetemista korosztály is megismerje életművét, akik nem hallottak még róla, vagy csak fél információkat, esetleg hamisságokat.
• Manapság ott tartunk, hogy az úgynevezett „ismeretterjesztés” álcája mögé bujhatnak szélsőséges, rasszista, antiszemita csorotok. Bagatellizálva a holokausztot, melyet egyesek direkten tagadnak is. Magát Wallenberget és embermentő munkásságát igyekeznek félremagyarázni, akár nevetségessé is tenni.

Addig kell ezekkel a problémákkal foglalkozni, addig kell a korszakról, és Wallenbergről a hiteles képet megismerni, ameddig lehet. Nehogy bekövetkezzen ismét egy olyan kor, amikor ismét Wallenbergekre, embermentők Magyarországra érkezésére lesz szükség!

Ezekkel a szavakkal ajánlom a kiállítást az önök és minden érdeklődő figyelmébe.

Varga Krisztina egyetemi hallgató beszéde

Cím: Előítéletek kialakulása, felerősödése

Üdvözlöm Önöket!
Varga Krisztina vagyok a PTE FEEK hallgatója. Örülök a lehetőségnek, hogy a kiállítás megnyitón szólhatok pár szót. Szakdolgozatommal, melynek témája a zsidó kultúra hatása volt a mai Budapesten, valamint a karon működő Társadalmi Befogadás Szakkollégiumának tagjaként is igyekszem a toleranciát és a szolidaritást erősíteni a hazánkban élő emberekben.
Beszédemet a szakkollégium mottójával kezdem, mely a „Te is más vagy, te sem vagy más!”.
Minden ember különbözik egymástól, más nyelveket beszélnek, eltérő vallásokat követnek, más kulturális háttérrel rendelkeznek. Ezek a jellemzők minden országban, társadalomban jelen vannak, éppen ezért nem rangsorolhatjuk a különböző kultúrákat. Nem beszélhetünk homogén kultúrákról sem, mindig hatással vagyunk egymásra, és a világban mindenhol csak színesítheti és növelheti értékeinket más kultúrák befogadása.
Emberként ugyanakkor több szempontból vagyunk egyformák, mint különbözőek. Ugyanúgy érezzük a fájdalmat, vágyunk arra, hogy szeretetet adjunk és kapjunk, hogy törődjenek velünk és mi is törődhessünk valakivel.
Ezek a szavak mind közhelyesnek tűnhetnek, de sok ember éppen ezt hagyta figyelmen kívül a világháború alatt, hiszen a holokauszt tömegmészárlásait csak úgy vihették véghez, ha zsidó, cigány, homoszexuális embereket nem vették emberszámba. Wallenberg és a háború alatt az embereket menekítők azonban kivételt jelentettek, ők saját biztonságukat is kockáztatták azért, hogy mások élhessenek.
Mely tényezők vezettek ehhez a tömegmészárláshoz hazánkban? Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon, a német hadsereg által utoljára megszállt országban, kevesebb, mint 2 hónap alatt közel fél millió embert tudtak deportálni a koncentrációs táborokba?
Az embereket csoportokba soroljuk, lehet az faji, vallási, szexuális beállítottság alapján, de akár a viselkedési szokásaink szerint is (például öltözködés, zenehallgatás). Ez a csoportosítás segítheti az ellenségkép kreálást is, vagyis, hogy egy csoportot negatív jelzőkkel ruházzunk fel, és az embereket meggyőzzük arról, hogy az ŐK csoportjába tartoznak, azaz a számunkra, a MI csoportunktól eltérően, nem megfelelően viselkednek. Sok esetben éppen ezt az ŐK csoportot tesszük felelőssé a saját helyzetünkért, vagy azt állítjuk, hátráltatnak minket a haladásban. Hitler azzal, hogy újraértelmezte az Übermensch fogalmát, és a német árja fajt felsőbbrendű embernek tekintette, a zsidókat pedig a rangsor alján helyezte el, megteremtve így a MI felsőbbrendűek (irányt mutató), és az ŐK alsóbbrendűek (elpusztítandó) csoportokat. A zsidóságot bűnbakká tette, vagyis kollektív bűnösség lépett életbe, így a kiirtás ezeknek a megtorlása, a fizetség a rengeteg rosszért, amiért mind Őket okolták.
A kiirtást segítette a tömegpszichózis is. Egy ideológia köré embereket toboroznak, meggyőznek másokat az igazukról, majd közös szabályokat írnak elő, ami az egyéneket egy egységgé formálja. Ezzel a felelősségvesztést erősítik, jobban megoszlik az egyének között a tetteik súlya és sok esetben következmény nélkül tehetnek bármit (ez megfigyelhető egy egyszerű utcai zavargás esetében is). Azonban az egyéni felelősséget, a bűntudatot nem csökkenti, inkább az egyén meggyőzését szolgálja.
Mai társadalmunkban is erős az előítéletesség a különböző faji, vallási vagy szexuális csoportokkal szemben. Egész Európára jellemző a radikális, szélső jobboldali csoportok erősödése. Ahogy a második világháborús eseményektől egyre jobban eltávolodunk, és egyre kevesebben vannak, akik elmesélhetik, milyen volt átélni a történelem e sötét korszakát, úgy válnak egyre erősebbé, a világégéshez vezető, kirekesztő ideológiák iránti nosztalgikus érzések.
Fontos feladatunk tehát, hogy társadalmunkban, leendő gyermekeinkben erősítsük a tolerancia és a szolidaritás érzését. Hiszen bár a múltat már nem változtathatjuk meg, de tehetünk azért, hogy ne merüljön feledésbe, és a jövőben a történelem ne ismételhesse meg önmagát. Ma is hallunk olyan hírekről, hogy valakit csupán vallása, vagy faji hovatartozása miatt érnek atrocitások. Az egyének feladata tehát az, hogy észrevegye és segítse azon embertársait, akiket negatív megkülönböztetések érnek.

Régen volt? Hol is volt?

Meghosszabbítottuk a Régen volt? Hol is volt? c. városismereti vetélkedő jelentkezési határidejét. A felhívás és a jelentkezési lap a Régen volt? Hol is volt? - 2011. topikon található, jobb oldalt.

Új jelentkezési határidő: 2011. október 18.

Szervezők

Kiállítás és pódium beszélgetés Székesfehérváron

"In memoriam Raoul Wallenberg" címmel nyílt kiállítás a székesfehérvári Civil Szolgáltató Központban október 3-án. A svéd embermentő életét és zsidómentő tevékenységét bemutató tárlatot várhatóan 1800 helyi középiskolás fogja megnézni a következő két hétben. A Raoul Wallenberg Egyesület és a székesfehérvári Esélyek Háza közösen képzett ki olyan fiatalokat, akik saját kortársaikat kalauzolják majd a kiállításon. A legfontosabb cél, hogy a holokauszt történései ne merüljenek feledésbe, valamennyien vegyük észre, hogy ma is sokakat ér diszkrimináció, s akkor talán tudunk válaszolni arra a kérdésre is, mit tenne ma a svéd diplomata, ha élne.

Hatvan tizenkettedik osztályos ül le a székesfehérvári Civil Szolgáltató Központ ízlésesen berendezett nagytermében. A Belvárosi I. István Középiskola diákjai megilletődve nézegetik a székekre gondosan odakészített, Raoul Wallenberg életéről szóló kis füzetet. A megilletődött csöndet hamarosan feloldja a Sabbathsong Klezmer Band éneke. A diákok rövid ismertetést hallhatnak arról, hogy a klezmer valójában hangszeres zsidó népzene, az együttes vezetője elmagyarázza, mi is az a sófár, sőt, bele is fúj, hogy mindenki hallhassa zengő hangját.
Ezután Rauh Edit szociálpolitikus, a Raoul Wallenberg Együttes önkéntese ül le négy közéspiskolással, s megkezdődik a pódiumbeszélgetés. Ki volt Wallenberg? Szükség van-e arra, hogy ma is megemlékezzünk az embermentőkről? Melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek ma is hátrányos helyzetben vannak? A romák, a terhes nők, a 45-50 évnél idősebb korosztály, ha munkát keresnek - hangzanak a diákok feleletei. Mi a teendő, ha valakit diszkrimináció ér? A beszélgetés során megfogalmazódik: lehet az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulni, de az érintett kérheti az ombudsman segítségét is. Szóba kerül az egyes emberek felelőssége, elhangzik, hogy sok család ellenséges a romákkal, a szórakozóhelyekre sem mindig engedik be a roma fiatalokat. "Most nem a zsidókat, hanem a romákat találják meg" - összegzi véleményét az egyik diáklány, aki a pódiumbeszélgetés résztvevője. Társa arról beszél, milyen fontos a nevelés szerepe ebben a kérdésben.
A délelőtt zárásaként ismét a Sabbathsong Együttes zenél, a Láthatatlan Kéz című musicaljükből adnak elő részleteket. Ezután a diákok megtekintik a Wallenberg életét bemutató tablókat. A tervek szerint a következő két hétben a gondos szervezés nyomán 1800 fiatal fogja megtekinteni a kiállítást. A Raoul Wallenberg Egyesület és az Esélyek Háza negyven olyan, önkéntesen jelentkező diákot képzett ki tárlatvezetővé, akik saját kortársainak fogják bemutatni a tablókat, válaszolnak majd a felmerülő kérdésekre. Az elképzelés szerint a fiatalok, ha saját kortársaik kalauzolják őket, közelebb kerülnek ezekhez a súlyos kérdésekhez.
Délután kezdődik a megnyitó ünnepség. Ismét a Sabbathsong Együttes zenél, majd Mészáros Attila, a székesfehérvári önkormányzat ifjúsági tanácsnoka mond beszédet. Beszédében hangsúlyozza: a 31 éves Raoul Wallenberg veszélyes küldetésre vállalkozott, s a magyar történelem egyik legtragikusabb fél évét töltötte hazánkban, küzdött a megsemmisítésre szántak életéért. Nagyon fontos volt a tanácsnok szerint, hogy a svéd diplomata a zsidók akkorra már megbénult önvédelmi ösztönét próbálta feléleszteni, példája útmutatást adhat a mai fiataloknak.
Ezután Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke mond rövid megnyitó beszédet. Wallenberg 1944. július 9-én érkezett Magyarországra, ekkor vált legendás hőssé, tízezrek reményeivé. Nem volt teljesen egyedül, hiszen például Salkaházi Sára, vagy éppen Langfelder Vilmos is áldozatot hozott azért, hogy zsidó embertársait mentse. Orosz Ferenc szerint azért kell emlékeznünk Wallenbergre, mert még ma is "sok a tévképzet, a hárítás, a történtekkel való nem szembenézés". A soros elnök megnyitó beszédében feltette azt a kérdést is, mit tenne Wallenberg ma, ha élne. Bizonyára elmenne Gyöngyöspatára, majd egy budapesti pályaudvarra. "Mit is keresett volna a már nem működő pályaudvaron Wallenberg? Igyekezett volna meggyőzni a kerület lakosait, hogy arra az abszurd kérdésre, hogy támogatják-e, hogy a képviselőtestület rendeletben tiltsa meg a közterületen történő életvitelszerű lakhatást, nemmel válaszoljanak" - hangzott el Orosz Ferenc beszédében.
A megnyitó közönsége ezután megtekintette a kiállítást.

Török Katalin

In memoriam Raoul Wallenberg kiállítás Székesfehérváron

A székesfehérvári Esélyek Háza és a Raoul Wallenberg Egyesület meghív minden érdeklődőt az "In memoriam Raoul Wallenberg " című kiállítás megnyitójára.
A kiállítást megnyitja dr. Orosz Ferenc a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke és Márton Zoltán az Esélyek Háza igazgatója. Közreműködnek a Sabbathsong Klezmer Band együttes tagjai.
Időpont: 2011. október 3. (hétfő) 15.00
Helye: Civil Szervezetek Regionális Szövetsége, Civil Szolgáltató Központ,
Székesfehérvár, Balatoni út 8.
További részletek:
http://egyuttegymasert.blog.hu/2011/09/21/in_memoriam_raoul_wallenberg
A kiállítás megtekinthető: 2011. október 4-14-ig naponta 08-16 óra között.

Esélyegyenlőségről középiskolásokkal

Az esélyegyenlőség Magyarországon lesz a témája annak a pódium beszélgetésnek, melyet a székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola diákjaival folytat Rauh Edit a Wallenberg Egyesület tagja.
A beszélgetés végén a Sabbathsong együttes tagjai klezmer zenét játszanak.
Időpont: 2011. október 3. /hétfő/ 11 óra
Helye: Civil Szolgáltató Központ,
Székesfehérvár, Balatoni út 8.

Városismereti vetélkedő középiskolásoknak

Budapest, az európai nagyváros, amelyben élünk, dolgozunk, tanulunk, intézzük ügyeinket. A történelmi város, amely tele múltunk emlékeivel, dicső és feledhető események látható és láthatatlan lenyomatával. Szeretjük Budapestet, mert a mienk, mert közünk van hozzá. Vajon ismerjük-e, tudjuk-e, hogy egy-egy utcanév, ház, szobor, vagy emléktábla, milyen múltbeli események hordozója, miért emelte, nevezte el, készítette az utókor?
Induljunk el, és fedezzük fel Budapestet, mert nekünk, ma élő nemzedéknek az is kötelességünk és érdekünk, hogy ismerjük és emlékezzünk (meg) a 66 évvel ezelőtt befejeződött korszak történéseire. A XX. század közepén európai és magyar emberek milliói faji, vallási és politikai alapú üldöztetést szenvedtek. A zsidóságot, a romákat sújtó népirtás és következményei a magyar múlt, az európai történelem és a kultúra veresége.
Az európai emlékezetkultúrához hasonlóan Magyarországon is törekednünk kell arra, hogy a holokauszt a magyar történelem, a kollektív emlékezet részévé váljon, az ártatlanul üldözött és megölt magyar állampolgárok emléke fennmaradjon. Emlékeznünk kell azokra is, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben, akiket ismertünk, és akik ismeretlenek maradtak, s legfeljebb cselekedetük hozadéka, emberi életek megmentése maradt meg.
Az elmúlt évszázadokban sokféle nép, népcsoport, kultúra élt itt együtt, hatott egymásra a Kárpát-medencében. Ismerkedjünk meg egymás kultúrájával, szokásaival!
A Holokauszt Emlékközpont, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, a Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium és a Raoul Wallenberg Egyesület második alkalommal hirdeti meg a „Régen volt? Hol is volt?” címet viselő városismereti vetélkedőt budapesti középfokú intézmények 14 és 18 év közötti diákjai számára.
A városismereti vetélkedő témája: a magyarországi holokauszt, az embermentők tevékenysége, a zsidó-magyar kultúra együttélése, holokauszt és embermentő emlékhelyek Budapesten.
5 fős csapatok jelentkezhetnek a mellékelt jelentkezési lap megküldésével az info@wallenbergegyesulet.hu e-mail címre.
Jelentkezési határidő: október 3.
A vetélkedő két fordulóból és három feladatból áll:

A felhívás teljes szövege, a jelentkezési lap szövege az oldalt található Régen volt? Hol is volt?- 2011. modulban található.

Közösen tegyünk a gyűlölet ellen!

A Raoul Wallenberg Egyesület egyetért a TASZ és a Helsinki Bizottság által - a "Magyar-Sziget"-en elhangzott uszító kijelentések kapcsán- tett eddigi kezdeményezésekkel, és csatlakozik tiltakozásukhoz. Az Egyesület álláspontja továbbra is az, hogy a szólásszabadság biztosítása nem terjedhet addig, hogy bárki, bármilyen csoport, nemzet, kisebbség,stb. ellen gyűlöletet szíthasson és ezzel összefüggésben ellenük cselekvésre buzdítson.
Javasoljuk, hogy a demokráciát féltő civil- és egyéb szervezetek,
emberek mielőbb fogjanak össze és közösen tegyünk a gyűlölet ellen!

Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége nevében
Dr. Orosz Ferenc
soros elnök

Az Egyesület tisztségviselői

A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége június 28-án tartotta meg, tisztújító közgyűlés utáni, első ülését. Az alapszabálynak megfelelően az elnökség tagjai megválasztották az ügyvivőket, akik a következők.
Dr. Orosz Ferenc soros elnök
Czinder Antal
Huff Endre Béla
Kaiser György
Dr. Sebes József
Sipos András

Az Elnökség megbízta a sajtó ügyek intézésével Török Katalint.
Elérhetősége: +3630-535-88-14

Schmitt Pál válaszolt a Raoul Wallenberg Egyesület levelére

A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége örömmel nyugtázza, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök válaszolt levelünkre, amelyben egy Jobbikos képviselő kirekesztő - az MTK-hoz kapcsolódó - felszólalását bíráltuk. A köztársasági elnök válaszában leszögezi: büszke rá, hogy az MTK-ban sportolt. Schmitt Pál a levélben kijelenti: Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez fordul, hogy vesse latba tekintélyét, kövessen el mindent, hogy az esethez hasonló, méltatlan és provokatív megszólalások a jövőben ne fordulhassanak elő.
Megnyugvással fogadtuk, hogy a házelnök már döntött is a parlamenti viselkedési szabályok mielőbbi megalkotásáról.

"Magyar Köztársaság Elnöke
Dr. Schmitt Pál Úr részére
Köztársasági Elnöki Hivatal
Sándor-palota
1014 Budapest, Szent György tér 1.

Tisztelt Elnök Úr !
Immár két hete, hogy a Parlamentben Lenhardt Balázs, a Jobbik képviselője a labdarúgás helyzetét taglaló felszólalásában külön kitért az MTK helyzetére. Azt mondta, örül annak, hogy kiesett az NB I-ből hiszen "..a hazai mezőnyben egy idegen testet képez, sosem volt az átlagszurkoló kedvence". Sajnos a felszólalás a parlamenten belül nem váltott ki vitát, de azóta az MTK Baráti Köre és a napokban Hegyi Iván emelte fel szavát a nyilvánvalóan provokatív beszéd ellen.
Tisztelt Elnök Úr !
Az Raoul Wallenberg Egyesület részéről úgy gondoljuk, hogy méltatlan egy ilyen tartalmú – a nemzet egységét kikezdő - felszólalás, amely a sportegyesület ürügyén megosztásra, kirekesztésre törekszik. Nyilván Elnök Úr - mint kiváló élsportoló - jól ismeri, hogy az MTK különböző sportágaiban versenyző élsportolók az elmúlt időszakban mennyi elismerést szereztek hazánknak.
Megfontolásra javasoljuk Elnök úr felé megelőzendő az ilyen tartalmú felszólalásokat – együttműködésben a Parlament Elnökével -, egy olyan etikai norma kiadását, amely nemzeti alapkérdésekben tiltaná a kirekesztő felszólalásokat.
Tisztelt Elnök Úr !
Köszönettel fogadnánk, ha válaszolna megkeresésünkre, hogy egyetért-e felvetésünkkel, vagy milyen más megoldást tartana jónak a hasonló esetek elkerülésére.
Tisztelettel,
Budapest, 2011. 06. 24.

Dr. Orosz Ferenc
soros elnök
a Raoul Wallenberg Egyesület nevében"

A munkaszolgálatot a kényelmetlen értelmiségiek ellen is felhasználták

Éves közgyűlést tartott a Raoul Wallenberg Egyesület. Elfogadta a szakmai, illetve a pénzügyi beszámolót, új elnökséget választott. A közgyűlésen Szita Szabolcs professzor, a Holokauszt Emlékközpont új megbízott igazgatója tartott előadást az emlékközpont terveiről és a Wallenberg-év méltó megünnepléséről.
Megtartotta éves közgyűlését a Raoul Wallenberg Egyesület. A szakmai beszámoló röviden és lényegre törően foglalta össze azt a sokfajta programot, melyet az egyesület 2010-ben szervezett. Január 17-én - akkor esett szovjet fogságba a svéd életmentő Budapesten - az egyesület átadta a Raoul Wallenberg díjakat.
Ugyanezen a napon az egyesület sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy mozgalmat indít a társadalmi békéért. Tavaly a tavaszi és a téli időszakban is szervezett az egyesület filmklubot, melynek keretében sok fiatal nézett meg etnikai, vallási kisebbségekkel kapcsolatos filmeket.

Nagy sikert jelentett a "Foglalj állást" címet viselő képzőművészeti pályázat és kiállítás. Meglepően sok fiatal rendkívül értékes alkotásokkal jelentkezett erre a pályázatra, az alkotások a mai magyar társadalom fontos kérdéseivel foglalkoztak, úgy, hogy a nézőket állásfoglalásra késztették. A legjobb pályaművekből az egyesület kiállítást rendezett Balassi Bálint utcai helyiségében.

A 2010-es év gazdag programjából kiemelkedik a "Régen volt? Hol is volt?" címet viselő, középiskolások számára rendezett vetélkedő, melynek keretében három középiskola diákjai adtak számot arról, mit tudnak az embermentőkről.

A közgyűlésen az elnökség egyhangúlag elfogadta a szakmai beszámolót és a számvizsgáló bizottság jelentését. Az egyesület nehéz anyagi helyzetben van, ennek elsődleges oka, hogy bár több programra pályázott, a működési költségekre rendkívül nehéz anyagi forrást szerezni - ezzel a gonddal küszködik egyébként a civil szervezetek többsége.

Ezután új elnökséget választott az egyesület, majd Szita Szabolcs professzor, a Holokauszt Emlékközpont új, megbízott igazgatója tartott előadást. A professzor beszélt a Holokauszt Emlékközpont terveiről, a többi között elmondta: a jövőben 6500 ún. csendőrségi nyilvántartó karton kerül a központ birtokába. Ez azért rendkívül érdekes kordokumentum, mert kiderül: a munkaszolgálatot a hatalom nem csak a zsidók, de a kényelmetlen értelmiségiek ellen is felhasználta. Szita Szabolcs példaként említette, előfordult, hogy feljelentés nyomán egy orvost - csak azért, mert vásárolt egy rádiót, s a hatalom attól tartott, nyilván a londoni adót hallgatja és ennek alapján majd rémhírt terjeszt - először arra szólítottak fel, hogy ne hallgassa a saját rádióját, majd miután e felszólításnak nem tett eleget, munkaszolgálatra vitték el. Ez egyértelműen kiderül a már említett csendőrségi nyilvántartó lapokból, de Kassák Lajos és Mónus Illés nevével is lehet találkozni ezeken a lapokon. E dokumentumok feldolgozása a közeli jövő feladata lesz.

A professzor szólt a 2012-es Wallenberg-évről is. A svéd embermentő 100. születésnapját méltón kívánja megünnepelni a Holokauszt Emlékközpont, természetesen a Raoul Wallenberg Egyesület is komoly részt vállal a Wallenberg-év eseményeiben, annak szervezésében.
Török Katalin

Szakmai beszámoló a 2010. évi tevékenységről

Az év első programjai január 17-éhez, Wallenberg szovjet fogságba esésének évfordulójához kötődtek. Szokás szerint erről a Wallenberg utcai emléktáblánál emlékeztünk meg.
Ugyanezen a napon először adtunk át Raoul Wallenberg-díjakat, a Holokauszt Dokumentációs Központban. Az elismerést és a vele járó pénzjutalmat Dúl Géza plébános, a Szent Erzsébet Segítő Alapítvány kuratóriumának elnöke, Rozner László, az újpesti zsidó hitközség elöljárója, Somos László esperes-plébános, Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára és Tóth Józsefné pedagógus kapta meg. Beszédet mondott Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, a bíráló bizottság elnöke, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és Anders Karlsland, a svéd nagykövetség tanácsosa.
A nap harmadik programja az a sajtótájékoztató volt, amelyen bejelentettük a "MOZGALOM A TÁRSADALMI BÉKÉÉRT" megindítását, és ismertettük erre vonatkozó felhívásunkat. Itt jegyzem meg, hogy a sajtónyilvánosságban érezhetően megnőtt a jelenlétünk, ami jelentős mértékben Török Katalin sajtósunknak köszönhető.
A 2010. év programjainak szervezését elősegítette az, hogy néhány hónapig Molnár Tamás, majd mintegy fél évig Gádor Lili személyében irodista-programszervezőt tudtunk foglalkoztatni.
Így a tavaszi, majd a téli időszakban is filmklubot szerveztünk, Sipos András ügyvivő kezdeményezésére, „Anno '45-'90 - avagy a kollektív amnézia” illetve „Kis Nagy Ember” címmel, Vas Zoltán Iván rendező közreműködésével. A téli sorozat témája az etnikai, vallási és egyéb kisebbségek filmbéli megjelenései tengeren innen és túl.
Nagy jelentőségű volt a „Foglalj állást!” pályázat és kiállítás, amelyet amatőr és profi művészek számára hirdettünk meg. A pályázatra olyan alkotásokat vártunk, amelyek mai magyar társadalompolitikai kérdésekkel foglalkoznak, ezekre reflektálnak, alkotnak róla véleményt, vagy kényszerítik a nézőt állásfoglalásra. A díjkiosztással egybekötött kiállítást Murányi Gábor újságíró nyitotta meg, 2010. november 11-én. A zsűri (Czinder Antal, Huff Endre Béla ügyvivők és Kis Róka Csaba festőművész) döntése szerint Győrffy László: XXL (Az ördög a DNS-ben lakozik) című alkotása megosztva a Free Szabolcs Terror Zone: Free Szabolcs! című kisfilmjével első helyezést ért el, a második helyet szintén megosztva Székely Beáta: A nyúl otthona, Kristóf Gábor: Kopaszok és Marton Ádám Márton: Gárdisták című műveikkel kapták.
Az egyesület a Wallenberg Alapítvánnyal karöltve, hozzájárult 38 árvízkárosult gyermek egy hetes velencei tavi nyaralásához valamint Halmos Sándor „Bihar vármegye zsidósága” című munkája megjelenéséhez.
Raoul Wallenberg emlékére október 15-én táblát avattunk az angol nagykövetség Harmincad utcai épületénél. Külön köszönet Kate Wacznak és Gömöri Máriának az adományokért. Utóbbi gyűjtötte össze az angliai felajánlásokat. A táblát készítette Czinder Antal Munkácsy-díjas képzőművész, az egyesület ügyvivője. A valamikor a Hazai Banknak helyet adó épület volt Wallenberg és munkatársai „főhadiszállása” és rejtekhelye 1944 legvégén. Az avatáskor beszédet mondott Cecilia Björner svéd és Greg Dorey brit nagykövet, Forgács Gábor, Wallenberg munkatársa és dr. Sebes József soros elnök.
2010. november 15-én soros elnökünk, dr. Sebes József a svéd királytól a Királyi Sarkcsillag Rend Első Osztályú Lovagja címet kapta az egyesületben végzett munkája elismeréseként, amelyet Cecilia Björner adott át ünnepség keretében a nagyköveti rezidencián.

A Holokauszt Emlékközpont új ügyvezető igazgatójának előadása

A Raoul Wallenberg Egyesület 2011. évi közgyűlését június 14-én kedden 16 órakor tartja az egyesület helyiségében (Budapest, V. kerület, Balassi Bálint utca 27.).
Határozatképtelenség esetén ugyanaznap 16 óra 30-ra új közgyűlést hívunk össze változatlan napirenddel, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

Napirendi pontok:

1.) Számvizsgáló Bizottság jelentése
2.) Soros elnök beszámolója
3.) Új elnökség választása
4.) Prof. Dr. Szita Szabolcs előadása

A közgyűlésre várjuk tagjainkat, a Prof. Szita Szabolcs előadására minden érdeklődőt tisztelettel meghívunk.

Dr. Orosz Ferenc
soros elnök

In memoriam Raoul Wallenberg

Ötvennél is több középiskolás várakozik izgatottan a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium ebédlőjében április 12-én kora délután. A diákok egymással beszélgetnek, többen böngészik a Raoul Wallenberg életét bemutató fotódokumentációs kiállítást az ebédlő falain. A kihelyezett táblák jól mutatják a svédországi diplomata gyermekkorát, Magyarországra érkezését, mesélnek a holokausztról, hogyan kerültek végveszélybe zsidók és arról is, kik voltak hazánk megszállói. A kiállítás azt is megmutatja, hogyan mentette életek tízezreit Wallenberg.
Közben a Sabbathsong Klezmer Band is készülődik, hiszen a rendezvényen ők adják a zenét.
Gavallérné Kancsal Ágnes, az iskola igazgatója köszönti a résztvevőket, a Raoul Wallenberg Egyesület elnökségi tagjait, a szép létszámban megjelent diákokat. Orosz Ferenc, egyesületünk soros elnöke megnyitja a vándorkiállítást. Elmondja, az egyesület tervei szerint a közeljövőben a kiállítás valóban tovább vándorol különböző oktatási intézményekbe, - legközelebb Pécsre, majd Székesfehérvárra -, hogy minél több diák megismerkedhessen a holokauszt történéseivel és elgondolkodjon azon, mit tenne ma Wallenberg Magyarországon, ha élne. "Az emlékezés ma is időszerű, hiszen a magyar társadalom ismeretei gyakran hiányosak ezekről az időkről, sok a tévképzet, a hárítás, a szembe nem nézés a történtekkel" - mondta Orosz Ferenc beszédében. Hozzátette: ez is oka annak, hogy ma Magyarországon felüti fejét az az ordas eszme, amelyről már azt hittük, örökre megszabadultunk a második világháború után.
A megnyitó beszéd után az igazgatónő kérésére a diákok párosával körbesétálnak a teremben és "hivatalosan" is megtekintik a fotódokumentációt. Ezután a Sabbathsong Klezmer Band zenél, részletek hangzanak el a Láthatatlan kéz című musicalből.
Végül Rauh Edit szociálpolitikus (egyesületünk tagja) vezet pódiumbeszélgetést négy diákkal a hátrányos megkülönböztetésről, ennek okairól és arról, mit tehetünk e káros jelenségek ellen. A négy fiatal lány őszintén mesél ezzel kapcsolatos saját élményeiről is. Egyikük elmondja, a családnak meghatározó a szerepe ezekben a kérdésekben is. Aki például nem olyan légkörben nő fel, hogy a romák vagy éppen a fogyatékosok egyenrangú társaink, nehezen érti ezt meg, gyakran fél is ezektől az emberektől, hiszen az ismeretlentől általában félünk. Szó esik arról is, hová lehet fordulni (például az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz) diszkrimináció esetén.
Török Katalin

A Raoul Wallenberg életét bemutató kiállítás egy hónapig látható a svéd életmentő nevét viselő iskolában. Ez alatt az idő alatt bárki megtekintheti reggel 8 és délután 4 óra között. (Cím: 1083. Budapest, Ludovika tér 1.)

Jó hangulatú beszélgetés Polgár Ernővel


Április 5-én kedden este 7 órakor a Wallenberg Egyesület helyiségében *Hagyományok nélkül? *A magyar zsidóság jövőjéről beszélgetett Sipos András ügyvívő Polgár Ernő íróval. A rendezvény A KÖNYV UTÓÉLETE program része volt a Szépírók Társasága és a Raoul Wallenberg Egyesület közös rendezvénye.

Tisztelt Tagtársak, Szimpatizánsok és Érdeklődők!

Súlyos állítások kerültek nagy nyilvánosságra nemzetbiztonsági érintettségem vonatkozásában és egyes kommunikációs eszközökben még fényképem is megjelent.

A fentiek alapján és következtében fontosnak tartom a nyilvánosság tájékoztatását arról, hogy milyen tényleges és hiteles, valamint jogszerűen általam megkért nemzetbiztonsági átvilágítási dokumentumokkal rendelkezem, amelyek cáfolják a megjelent állításokat és már maga a nevem sem hiteles, hiszen Spiegel megnevezés abban soha, semmilyen formában nem szerepelt.

Elöljáróban még azt is el szeretném mondani, hogy tavaly év végi nyugdíjba vonulásom előtt a több mint 43 év munkaviszonyból 36 évig dolgoztam köztisztviselőként, amelyből 21 év a rendszerváltás utánra esik. Ezen időszak alatt többféle átvilágításon is átestem, köztük kétszer a ma is legmagasabb szintű „C” kategóriás átvilágításon, a főosztályvezetői kinevezésem, valamint a kormányzati főtisztviselői kinevezésem kapcsán. (Egyébként 16 évig töltöttem be főosztályvezetői megbízatásomat.)
2006-ban, amikor először felvetődött érintettségem, azonnal elmentem az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához és én magam kezdeményeztem teljes körű nemzetbiztonsági átvilágításomat, amelyet 2009-ben kiegészíteni és megismételni is kértem. Az ezekkel összefüggő dokumentumokat csatoltan bemutatom.


Tisztelt Tagtársak, Szimpatizánsok, Érdeklődők!

Kérem, hogy álláspontjuk kialakításánál a csatolt és hivatalosan kibocsátott dokumentumokat figyelembe venni szíveskedjenek.


Budapest, 2011. március 10.


Tisztelettel:



Dr. Sebes József PhD sk.

Az eredeti levél
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet

Wallenberg Egyesület a Facebookon is!

2011. január 30.

A Raoul Wallenberg Egyesület kapcsolatainak bővítése, illetve programjainak széles körű terjesztése céljából már a Facebookon is elérhető.

Csatlakozzatok, terjesszétek!"

Lap tetejére!

Tájékoztatás

2011. január 19.

A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége részéről fontosnak tartjuk tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy mielőbb gátat szeretnénk szabni a közéletben és a mindennapi kommunikációban jelentősen elharapódzott előítéletes jelenségeknek. Akkor telt be nálunk a pohár, amikor egy hivatalosan engedélyezett rendezvényen közszereplők Károlyi Mihály fejére –nyilvánvalóan provokációs céllal- kipát raktak, nem törődve érintett honfitársaink érzéseivel. Elfogadhatatlannak tartjuk azokat a jelenségeket, amikor a szólásszabadság ’mezében’ belegázolnak vallási, nemzeti és etnikai kisebbségű polgártársaink érzékenységébe.

Úgy gondoltuk, hogy a köztársaságban a legmagasabb funkciókban fontos lenne megszólalni ezzel is segítve a helyzet javítását és/vagy mielőbbi rendezését. Az ebben a témában írt levelünket 2010 decemberében eljuttattuk a jelenlegi és volt köztársasági elnököknek.

Megkeresésünkre két választ kaptunk, ezek a linkre kattintva olvashatók:

Mádl Ferenc Volt Köztársasági Elnök válasza

Sólyom László Volt Köztársasági Elnök válasza

Lap tetejére!

Raoul Wallenberg-díj 2011.

Idén másodszor adták át a Wallenberg-díjakat. A kitüntetést Dr. Csillei Béla tanár, Orián Géza szociális munkás és a Budai Sófár szerkesztősége kapta. Az eseményről bővebben olvashat itt.

Megemlékezés a Wallenberg emléktáblánál

2011. január 10.

1945. január 17-én tűnt el Budapestről Raoul Wallenberg.

Hagyomány szerint e napon megemlékezést tartunk a Wallenberg emléktáblánál.

Mindenkit várunk 17 órakor gyertyagyújtásra a XIII. kerületi Wallenberg utca és Pozsonyi út sarkán.

A rendezvényt az Egyesület a Holokauszt Emlékközponttal és a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályáválasztási Tanácsadó Intézettel közösen tartja.

Lap tetejére!

A Kis Nagy Ember filmklub soron következő darabja:

2011. január 06.

Pedro Almadovar: Mindent anyámról c. műve

Időpont: 2011. január 12. SZERDA, 18 óra

Helyszín: a Wallenberg Egyesület irodája (1055, Bp., Balassi B. u. 27.)

"Minden színésznőnek és nőnek, aki szerepet játszik, akik szerepet játszanak, és nővé változnak, és mindenkinek, aki anya akar lenni."

Almodóvar a tőle megszokott szerelmi ötszögtörténetek abszurditását is felülmúlja ebben a történetben. Arról számol be, hogy mit tehet egy nő, akihez a férje magát nővé operáltatva tér vissza, miközben hímsovinizmusát továbbra sem tudja lemosni.

Várunk mindenkit szeretettel!

Lap tetejére!

Újra indul a filmklub


2010. december 11.

Újra indul a filmklub Kis Nagy Ember címmel.

Az idei téma: etnikai, vallási és egyéb kisebbségek filmbéli megjelenései tengeren innen és túl.

Az első alkalom december 21-én, kedden, 18 órakor lesz,
Mathieu Kassovitz: A gyűlölet című alkotását tekintjük meg.

A vetítések továbbra is az Egyesület helységében lesznek, a filmek után beszélgetés és tea várja az érdeklődőket.

Lap tetejére!

Foglalj állást! kiállítás megnyitó

2010. november 11.

Zsúfolásig telt a Wallenberg Egyesület irodája a Foglalj állást! kiállítás megnyitóján.

Az Egyesület részéről dr. Huff Endre Béla köszöntötte a megjelenteket, majd Pán énekelt és gitározott, majd Murányi Gábor (történész, újságíró) nyitotta meg a kiállítást, ezután pedig a díjkiosztó következett.

A zsűri döntése szerint Győrffy László: XXL (Az ördög a DNS-ben lakozik) című alkotása megosztva a Free Szabolcs Terror Zone: Free Szabolcs! című kisfilmjével első helyezést ért el,

a második helyet szintén megosztva Székely Beáta: A nyúl otthona
Kristóf Gábor: Kopaszok
és Marton Ádám Márton: Gárdisták című műveikkel kapták.

A kiállításról dr. Huff Endre Bélával készült interjú az ATV 2010. november 16-i Jam műsorában.

A tárlat november 12-től december 4-ig keddtől szombatig tekinthető meg, 15 és 17 óra között.
Helyszín: Raoul Wallenberg Egyesület, Budapest, V. Balassi B. u. 27.

Lap tetejére!

Kitüntetés a svéd királytól


2010. november 15.

Táblaavatás az angol nagykövetségnél


2010. október 15.

Raoul Wallenberg emlékére október 15-én táblát avattunk az angol nagykövetség Harmincad utcai épületénél. Külön köszönet Kate Wacz-nak és Gömöri Máriának az adományokért.

A táblát készítette Czinder Antal Munkácsy-díjas képzőművész, az Egyesület ügyvivője.

Lap tetejére!

Meghívó

VELENCÉN TÁBOROZTUNK
AMIKOR A JÓSZÁNDÉK MEGVALÓSUL

2010.07.27

Már jócskán benne jártunk a nyárban, amikor 38 gyerekkel és 3 felnőtt kíséretében egy kellemes hetet töltöttünk a velencei tó partján.

Nyaralásunk nem jött volna létre, ha nincs a Fejér Megyei Ifjúsági Közalapítvány táborának ingyenes felajánlása, valamint a Wallanberg Egyesület és Alapítvány útiköltség támogatása.
De legfőképpen a székesfehérvári Tarsoly Egyesület segítsége. Akik az anyagiak mellett vendéglátással, programokkal, idegenvezetéssel kedveskedtek nekünk.

Így került sor kézműves foglalkozásra, ahol a gyerekek papírsárkányt építhettek, nemezeltek, origamiztak a Művelődési Ház dolgozóinak irányításával. Másnap hajókázás volt a tavon, Velence város jóvoltából, majd csillagászati előadást élvezhettünk a Csillagvizsgáló dolgozói révén.

Búcsúzásként pedig idegenvezetéssel egybekötött városnézésen vehettünk részt Székesfehérváron. Amit a Bence hegyi kilátóra tett utazás követett.

Még hosszan sorolhatnánk az általunk szervezett programokat, a délutáni hatalmas fürdéseket a jó meleg tóban./ Hiszen az időjárás is nekünk kedvezett. A kánikulát csak így volt jó élvezni!/ Vagy a vonatozás élményét a csomagokkal. Azt hiszem a Tiszai Pályaudvarra történt érkezés során a gyerekek ovációja nemcsak a hazaérkezés örömét , hanem a tábor sikerét is jelezte.

Köszönöm a gyerekeknek, hogy alsózsolcaihoz méltón viselkedtek, kollegáimnak a segítséget. S végül minden szponzorunknak a támogatást. De legfőképpen a Tarsoly Egyesület elnökségi tagjainak, akik személyesen is részt vettek táborunkban.
Reméljük még lesz lehetőségünk velük a jövőben is találkozni, talán itt Alsózsolcán.

Vig Györgyné, táborvezető

Lap tetejére!

Raoul Wallenberg-díj 2010.

IIdén először adták át a Raoul Wallenberg-díjat. Az eseményről bővebben olvashat itt.

Foglalj állást! pályázat és kiállítás
2010.5.27

Foglalj állást! Reflektálj! Provokálj!

A Raoul Wallenberg Egyesület pályázatot hirdet amatőr és profi művészek számára.

Alkoss!
A pályázatra olyan alkotásokat várunk, amelyek mai magyar társadalompolitikai kérdésekkel foglalkoznak, ezekre reflektálnak, alkotnak róla véleményt, vagy kényszerítik a nézőt állásfoglalásra. A pályázó bárki lehet, kortól és végzettségtől függetlenül.

Hívószavak: (amelyek ötletadóként szerepelnek itt, nem kell feltétlenül a pályamunkába belefoglalni)

- Értékrendetlenség, értékrendetlenkedés - az értékrendek ütközése
-Tudatmentés - ma kik mentik az emberek tudatait a butulástól, felszínesedéstől, a manipulálástól?
-Vályogfalak (között)
-Ítéleteink, és előítéleteink
-Ülepedünk? - passzivitás, tudjuk, mit nem akarunk, de nem kínálunk alternatívát

A beküldött pályaműveket zsűri válogatja ki, a bekerült alkotásokat kiállítjuk. A legjobbaknak ítélt munkák díjazásban részesülnek.

A zsűri tagjai:Czinder Antal, Munkácsy-díjas szobrászművész (Wallenberg Egyesület), Huff Endre Béla, docens (Wallenberg Egyesület, ügyvivő), Kis Róka Csaba, Derkovits-díjas festőművész

Műfaji megkötések:
A pályázatra beadható: rajz, festmény, kollázs, stb. legfeljebb 70×100-as méretben, video, max. 3 perc hosszúságban, valamint objektek, installációk, kisplasztikák legfeljebb 40×40×40 cm-es
méretben.

Egy pályázó egyszerre maximum 3 alkotással pályázhat.

Részvételi szándékát kérjük jelezze előzetesen az info@wallenbergegyesulet.hu e-mail címen!

Pályázati művek leadása: 2010. október 15-ig, előre egyeztetett időpontban, az egyesületi irodában ( 1054 Balassi Bálint utca 27.)

2009.
Raoul Wallenberg-díj
2009.12.10

Felhívás

Az Oktatási és Kulturális Miniszter, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Roma Polgárjogi Alapítvány által létrehozott Bíráló Bizottság felhívást tesz közzé a

Raoul Wallenberg-díj

elnyeréséhez.

A magyar társadalomban továbbra is élnek azok az ellentétek, melyek megkülönböztetik az egyik embert a másiktól, annak függvényében, hogy milyen társadalmi csoportba tartoznak. Az előítéletes magatartás, az intolerancia kiváltotta rasszista megnyilvánulások, indulatok már-már mindennapjaink részévé váltak.

A Bizottság a Díj adományozásával etikai mércét és példát kíván állítani a magyar társadalmi- és politikai közélet elé. Szeretnénk elismerni, azon személyek, szervezetek áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak embertársaiknak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, diszkriminációban részesülők érdekében, az emberi és állampolgári jogok törvényekben biztosított érvényesítésében kifejtett tevékenységükkel.

I. A Raoul Wallenberg-díjban részesülhetnek:

1. Polgárjogi aktivisták, akik

- bátor kiállásukkal,

- életútjukkal mutattak példát embertársaiknak a helyi, térségi és országos közéletben.

2. Település-, intézményvezető, települési önkormányzatok, intézmények, akik /amelyek/

- gyakorlati példát mutattak a normális emberi együttélésben,

- a konfliktusok feloldásában és megoldásában szerepet vállaltak,

- tevékenységükkel közreműködtek az emberi és állampolgári jogok érvényesülésében.

3. Írók, újságírók, szerkesztőségek, szellemi műhelyek közösségei, akik

/amelyek/ munkásságukkal járultak hozzá az előítéletes magatartás, a rasszizmus, antiszemitizmus, cigány ellenesség leküzdéséhez, rávilágítottak azok demokrácia és szabadság ellenességére.

4. Egyházi vezetők, egyházi közösségek, akik (amelyek) hitéleti tevékenységük során,

a hit erejét felhasználva, aktívan közreműködnek a különböző népcsoportok,

különböző felekezetek, vallási közösségek együttéléséhez, az egymás iránti előítélet

leküzdéséhez.

II. Raoul Wallenberg-díjra javaslatot tehetnek:

A Díj odaítélésére javaslatot tehetnek az alapítók, támogatók, települési önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, emberi jogi, állampolgári, kisebbségi, egyházi szervezetek.

Javaslatot tenni,

a kuratórium által közzé tett adatlap kitöltésével és
ajánlás megfogalmazásával lehet.
Beküldési határidő: 2009. december 31.

Cím: Raoul Wallenberg Egyesület, 1363. Budapest, Pf. 39.

III. A Díj összege:

Szervezet, csoport, intézmény 100.000 - 200.000 Ft között

Természetes személy maximum (bruttó) 300.000 Ft

A Díjat a beérkezett javaslatok, ajánlások alapján a Bíráló Bizottság ítéli oda. A Díj átadására 2010. január 17-én kerül sor.

A Díjban részesülőket levélben értesítjük, és a sajtóban nyilvánosságra hozzuk.

A Díjjal kapcsolatos további információval a Bíráló Bizottság titkára, Vízhányó Károly, szolgál. Telefon: 1-795-44-58.

Budapest, 2009. november 30.

Bíráló Bizottság

2008.
Beszámoló a Csalog Zsolt Díj ünnepélyes átadásáról
2007.12.11

2008.11.23

Zsidósorsok Magyarországon a 19. és a 20. században

Szolnokon várunk mindenkit, aki a téma iránt érdeklődik.

Előadások:

- Prepuk Anikó: Zsidóság beilleszkedése a Dualizmus korában.

- Szita Szabolcs: Zsidósorsok a 20. században az üldöztetések ide jén.

- Lax Tamás (Izrael): A magyar anyanyelvű zsidóság Izraelben.

- Huff Endre Béla: Az Alföldi Zsidóságkutatás, leletmentő program.

A Konferencia egyben az alföldi zsidóság kutatásának egy újonnan alakult kutatóhelyének bemutatkozása is.

Időpontja: 2008. november 27., 9-12 óra között.

Helyszín: Szolnoki Főiskola. Szolnok, Tisza-liget, B épület Nagyelőadó.

2007.
Beszámoló a Csalog Zsolt Díj ünnepélyes átadásáról
2007.12.11

A Csalog Zsolt Díj ünnepélyes átadására 2007. november 30-án (pénteken) 15 órakor került sor a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény épületében (Budapest, IX. Páva u. 39.). A Csalog Zsoltról elnevezett elismerést az Oktatási Minisztérium, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Roma Polgárjogi Mozgalom alapította 2004-ben.
2007. évben a Bizottság a következő személyt/szervezeteket ítélte érdemesnek a díjra:

Vörös István tanító, közoktatásvezető, informatikus (Tárkány)

Czabán Általános Iskola és Óvoda Nevelőtestülete (Budapest, XV. kerület)

Füzesgyarmat Cigány Kisebbségi Önkormányzat (Füzesgyarmat).

Az ünnepélyes díjátadáson Hell István megemlékezett Csalog Zsoltról, majd Csalog Zsolt: Csendet akarok! c. könyvéből Fullajtár Andrea színművész olvasott fel. Beszédet mondott Balog Zoltán, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke is. A díjakat Sipos András, a Csalog Zsolt Díj Bíráló Bizottságának elnöke adta át, ezt követően állófogadásra került sor. Az ünnepségen részt vesz Bognár Éva, Csalog Zsolt özvegye.

A teljes beszámoló itt olvasható.

2006.
A Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivői testületének nyilatkozata
2006.10.20.

A Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivői testülete részéről – amelynek alaptevékenysége az emberi és állampolgári jogok védelme, a tolerancia képviselete mellett mindenfajta különbözőség és másság tiszteletének ösztönzése is – igen nagy megdöbbenéssel értesültünk az olaszliszkai lincselésről. Különösen megdöbbentő és elfogadhatatlan számunkra az, hogy a nyilvánvalóan szélsőséges és indulatos fellépőket sem a jelenlévők, sem a helyi roma közösség, vagy résztvevők részéről megnyilatkozók nem utasították vissza és/vagy kértek elnézést a családtagoktól.

Elfogadhatatlan számunkra az, hogy egy köztiszteletben álló több gyermekes tanárt – aki azért szállt ki gépkocsijából, hogy segítsen az elsodort gyermeken – ma Magyarországon a saját gyermekei jelenlétében úgy agyon lehessen verni, hogy senki ne tudja, vagy akarja a fellépőket visszafogni. A jelenséggel összefüggésben megnyugtatónak tűnik az, ahogy a Roma Emberi Jogi Alapítvány Vezetője és az OCÖ Elnöke gyorsan és határozottan megnyilatkozott, de a teljes probléma kivizsgálása és feldolgozása még a társadalom szereplőire vár.

A Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivői testülete részéről nyilvánvalóvá szeretnénk tenni ez ügy kapcsán is, hogy folytatjuk azt az emberi jogvédő munkát, amit elkezdtünk, de fellépünk mindenfajta intoleráns, agresszív atrocitás ellen, amely jelen esetben az elszenvedő család mellett legtöbbet a magyarországi romáknak ártott. Osztozunk a család, az iskola és az érintett közösség gyászában és jelezni szeretnénk, hogy amint szervezett formában gyűjtenek az árván maradt családtagok számára - mind az Egyesület és Alapítvány részéről -, támogatni kívánjuk az árván maradt családot.

Raoul Wallenberg Egyesület
ügyvivői testülete

Még nincs szöveg...

Még nincs szöveg...